Tulajdonjogot tisztáznak

Bürokratikus pingpong-játszmába került a 11 utca korszerűsítését megcélzó pályázat, azt ugyanis a gyulafehérvári Regionális Fejlesztési Ügynökség visszautasította arra hivatkozva, hogy a felújításra javasolt utcákban levő víz- és szennyvízhálózat fölötti köztulajdonjogát a város nem tudja bizonyítani. A városvezetés a jogi lépéseket megkeresve megfellebbezte a döntést, hogy végre tisztázhassák ezt a lehetetlen helyzetet.

Gyerő József polgármester és Jeszenovics Róbert Károly alpolgármester elmondták: a Regionális Operatív Program (POR) 7.1-es tengelyén pályáztak 11 utca infrastrukturális (útburkolat, víz- és szennyvízhálózat) felújítására, azonban azt az első elbírálási körben adminisztratív hiányosságokra hivatkozva visszautasították.

– November végén, kiegészítve és kijavítva az iratcsomót, kiküszöbölve minden egyes, az ügynökség által megfogalmazott hiányosságot, záros határidőn belől újra benyújtottuk a pályázatot. Január elején azonban értesítettek, hogy ismét kizárták azt. Azzal érveltek, hogy szerintük nem bizonyítottuk a köz- vagy magán tulajdonjogunkat a felújítandó víz- és szennyvízcsatornák felett – tájékoztatott Gyerő.

Az önkormányzat megtámadta az elutasítást, ugyanis az érvényben levő törvények értelmében, a szóban forgó víz- és szennyvízhálózatnak nem lehet más tulajdonosa, csak az önkormányzat. Továbbá bizonyítják, hogy az úttestben levő rendszerek a város nevére telekkönyvezett, köztulajdonban levő utcákban találhatóak, így a tulajdonjog vélelme is az önkormányzatot illeti. Ugyanakkor a Közművek Rt. által kiállított bizonylatot is csatolták kérésükhöz, amely igazolja, hogy a szóban forgó víz- és szennyvízhálózatot a cég a várostól kapta ügykezelésbe, és a rendszert szolgáltatóként működteti.

– A baj abból a 2002-es kormányhatározatból ered, amely jóváhagyta Kovászna köztulajdonleltárát. Ebben a határozatban tömbben voltak feltüntetve ezek a rendszerek. Magyarán, a kormányhatározat azt mutatja, hogy Kovásznának van összesen x kilométer vízhálózata és x kilométer szennyvízhálózata – részletezte a polgármester. Megjegyezte, a Regionális Fejlesztési Ügynökség kifogása annál is inkább ellentmondásos, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy pár éve hasonló iratcsomóval, a tulajdonjogot ugyanazzal a kormányhatározattal igazolva, sikeresen pályázott az önkormányzat a POR 5.2-es tengelyén 16 utca infrastrukturális korszerűsítésére.

A Regionális Fejlesztési Ügynökség döntését megfellebbezték a Fejlesztési Minisztériumnál. Időközben a Regionális Fejlesztési Ügynökség honlapján közzétett információkból kiderül, hogy a másik nyolc, ugyancsak turisztikai üdülő státussal rendelkező település által benyújtott pályázatot is egytől egyig kibuktatta az ügynökség, tehát új kiírásra lehet számítani.

– Minden józanul gondolkodó állampolgárban megfogalmazódhat a kérdés: mi Románia érdeke ma, 2017-ben? Az uniós pénzek sikeres és időben való lehívása, elköltése – annál is inkább, hogy a 2014–2020-as költségvetési időszak fele már lejárt – vagy pedig mesterséges akadályok állításával, kitalált ürügyek megfogalmazásával a pályázók ellehetetlenítése, a pályázatok, és egyben az uniós források visszautasítása? – mondta Gyerő, aki reméli, mielőbb tisztázódik a helyzet, és az önkormányzat fellebbezését elfogadják. Ellenkező esetben az igazságszolgáltatáshoz fordulnak.