Több mint száz rendezvényük volt tavaly

– Amióta betölti a művelődési igazgatói tisztséget, milyen előrelépés történt a kovásznai kulturális életben?

– Sokat haladtunk 2013 óta, mozivászonnal és nagy teljesítményű projektorral láttuk el a művelődési központot, fejlesztettük a hangrendszert, felújítottuk a szabadtéri színpadot, részben testvérvárosi adományból, részben saját befektetésből hangszereket vásároltunk a fúvószenekarnak, és ami a legfontosabb, élettel próbáltuk megtölteni az intézmény épületeit. Nálunk tartja a próbáit hetente a több mint negyven éve működő Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad, a Pokolsár Egyesület színtársulata és a Pódium Színjátszó Kör, valamint a frissen alakult Minicinis diákszínpad, a Junii Covăsneni és a Voineștenii néptánc-csoportok. Az ingyenes fúvószenekari órák és fellépések mellett továbbra is folyik az oktatás hegedű-, zongora- és népibútorfestő-szakokon a sepsiszentgyörgyi Művészeti- és Népiskola keretében, és ne feledkezzünk meg a gitárkörről, a furulyakörről, kézimunka-körről, a kóruspróbákról vagy a Vöröskereszt önkéntes szolgálatáról és képzéseiről sem. Egyébként havi rendszerességgel voltak kiállításmegnyitóink a Kádár László Képtárban, könyvbemutatók az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub, ismeretterjesztő előadások a Fábián Ernő Népfőiskola szervezésében. A nagyrendezvények, színházi előadások, fesztiválok természetesen külön hangsúlyt kapnak, de ez a heti-havi rendszerű tevékenység mutatja a sokszínűségét annak a kulturális igénynek, ami a kovásznai közösséget jellemzi, életkortól függetlenül.

–  Tavaly hány kulturális rendezvény zajlott a művelődési háznál?

– A nagyobb rendezvényeket összeszámolva – ebbe beleértve színházi előadásokat, kiállításmegnyitókat, koncerteket, az iskolai programokat és helyi egyesületek nagyobb rendezvényeit is – 2018-ban 120 rendezvényt tudtunk magunk mögött, ami átlagban 3 naponta egy rendezvény a termeinkben vagy szabadtéren. De olyan is előfordult, hogy egy kiállítást a Turisztikai Információs Irodában kellett megszervezzünk helyhiány miatt.

–  Milyen előadások, előadástípusok örvendtek a nagyobb népszerűségnek?

– Kovásznán a vígjátékokat lehet teltházzal játszani, de nyilván, ez csak egy szűk réteg városszinten, nagyon sokan a környező településekről járnak be egy-egy előadásra. Nem azt jelenti, hogy bármilyen műfajt megszólnánk, de a színházi előadások, klasszikus zenei koncertek, kiállításmegnyitók, könyvbemutatók vagy filmek már kisebb közönséget képesek megmozgatni.

A színpad mérete behatárolja a lehetőségeket

– A kultúrának nevelő hatása is kell legyen, de eladhatónak is kell bizonyulnia. Önök melyik vonalat követik?

– Mindkettő fontos szerintem, de ami könnyen eladható, nem biztos, hogy nevelő hatása van, ezért megpróbálunk az iskolákkal és óvodákkal partnerségben iskolai évben, azaz színházi évadban gondolkozva egész évre tervezni, amennyiben ez lehetséges. Az Ariel Bábszínház magyar és román tagozata is 3-3 előadással minden évadban a vendégünk, azonban az idősebb generációknak már nehezebb ilyen megbízható partnerséget kialakítani, mert minden színház a saját terében gondolkozik elsősorban, a kiszállások, turnék általában nehezebbek, és több megyei fellépést vállaló társulat nem tud Kovásznára tájolni a színpad méretei miatt. A megoldás egy helyi bérletrendszer volna, azonban a tapasztalat azt mutatja, ez egyelőre lehetetlen.

– A művelődési központ épülete valamikor mozi volt. Terveznek újra filmvetítéseket?

– Gondolkodunk a vetítés rendszeressé tételén, de a nagy filmterjesztők egyelőre inkább a nagyvárosokban látnak fantáziát és bevételi lehetőséget. Ennek ellenére a 2018-as évben is elég sok vetítésre került sor, a Kincsem, A Viszkis című kultuszfilmeket is sikerült megszereznünk és levetítenünk a kovásznai közönségnek, de az alkotók jelenlétében bemutattuk (a Balassi Intézettel és a Kőrösi Csoma Sándor Egyesülettel partnerségben) a Bármicvó-fiúk és az Ajándék című filmeket. Utóbbi érdekessége hogy a kovásznai Gödri Miklós a film egyik főszereplője. Minden év filmes csúcspontja október, amikor a kolozsvári Filmtett Egyesülettel partnerségben szervezett Erdélyi Magyar Filmszemle, vagyis a FILMTETTFESZT zajlik. 2018-ban, a négynapos fesztiválon elértük a 665-ös nézőszámot Kovásznán, ami részben a szervezett diákcsoportoknak köszönhető, részben pedig a filmek ingyenességének a fesztivál idejére. Itt is felbukkant kovásznai név a filmek között, a versenyfilmek egyikét Tasnádi Levente, a Kőrösi Sándor Líceum tanára rendezte, a szereplők között van Nemes Levente, Lung Zsolt, Kolcsár József, hogy csak az ismertebbeket említsük. De ugyancsak októberben tartjuk, a Székelyföld Napok keretén belül a Kaptár dokumentumfilm-szemlét is, aminek a helyi sikere abban áll, hogy jóval a vetítések előtt helyi működő csoportokkal egyeztetünk, hogy melyik alkotást néznék meg szívesen, és közösen alakítjuk a programot.

2018 anyagilag mélypontnak bizonyult

– Tavaly sikerült megvalósítani a kitűzött célokat?

– Sok célunk volt, amit sikerült az évek során „kipipálni”, megvalósítani, de 2018 mélypontnak bizonyult anyagilag, reméljük, hogy innen csak felfelé vihet az út, mindenképp bizakodó vagyok 2019-el kapcsolatban. Biztos keret nélkül csak a minimális programszámot tudtuk bevállalni, folyamatos javítási költségeink vannak, szerencsére a polgármesteri hivatal sokszor kisegített szükség szerint szakemberrel, így sikerült például a Csoma-napok előtt a Kádár László Képtárat és a Művelődési Ház egy részét újrameszelni. A szám soknak tűnhet, de rendezvények szempontjából viszont sokkal többet terveztünk, mint amit meg lehetett valósítani.

– Kiemelt kulturális programok a tavaly mik voltak, mit takar ez, hogy kiemelt program, illetve idénre mi lesz?

– Régóta szerettük volna, hogy a minden évben rendszeresen megrendezett nagyrendezvényekből egy városi szintű – több éves, kiszámítható – kulturális naptárat készíthessünk. Ezek egy része saját szervezésben zajlott, más része partnerségben, megint mások helyi egyesületek szervezésében zajlanak évek óta. Azért, hogy ezek megszervezése ne függjön annyira a kiírt pályázati rendszertől, és minden évben valamilyen szinten egy minimális alap biztosítható legyen számukra – természetesen a költségek, a program és a közönség arányára lehetőség szerint ügyelve –, megpróbálták városszinten ezeket összehangolni. A 2018-as kiemelt rendezvények közül megemlíthetjük a Kőrösi Csoma Sándor Napokat, a Kovásznai Források Néptáncfesztivált, a Juventusz Diákszínjátszó-fesztivált, a magyar nyelv napját, a hagyományos juhászlakodalmat, a Tündérvár-napját, a román nyelv napját, de a legnagyobb költségvetésű a városnapok volt tavaly is. Idén is szeretnénk legalább ennyi rendezvényt bevenni, de ez keretfüggő is, illetve elvárás, hogy rendszeres, több évre tervezett rendezvény legyen.

– Idénre milyen tervek várhatóak a kulturális életben?

– Még csak az év elején vagyunk, de mindenképp kiemelném idén is a Kőrösi Csoma Sándor Napokat, és ezen belül a nemzetközi vonzerejű képzőművészeti tárlatot, vagy május 9-én lesz vendégünk Budapestről Falusi Mariann és a Sárik Péter Trió. Megragadnám az alkalmat, és színházba szeretném hívni a közönséget, február 12-én lesz a vendégünk a Kézdivásárhelyi Városi Színház a Művészet című vígjátékkal, vagy még hamarabb, február 9-én a marosvásárhelyi Tiberius vonósnégyes koncertjére várjuk az érdeklődőket.