Több mint hatszáz medvetámadás két év alatt

Nagyon fontos volt, hogy a Petíciós Bizottság (PETI), amely meghallgatott minden oldalt, a zöldektől, a gazdák képviselőin keresztül a helyi hatóságokig a helyszínen tájékozódott a helyzetről – jelentette ki a prefektus. Az elmúlt két évben a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnél 610 medvetámadást regisztráltak: 435 esetben háziállatok pusztultak el, 175 esetben mezőgazdasági terményben esett kár.

„A magam részéről csak egyszerű számokat mondtam el a bizottság előtt, amelyek bizonyítják, szó sincs arról, hogy a barnamedve – legalábbis nálunk – egy kiveszőben lévő állatfaj lenne, amit kiemelten védeni kell, mi több, ennek az ellenkezője igaz: több a medve, mint amennyinek élettere volna Háromszék erdeiben. Ha ugyanis egy medvének legalább 300 hektár terület kell (ez a legkevesebb, amit a szakemberek mondanak), és Kovászna megyében 180.000 hektár erdő van (10.000 hektárral több, mint 1990-ben!), akkor itt legtöbb 600 medvének van hely. Ehhez képest a legvisszafogottabb becslések szerint is 1600 medve él erdeinkben. Azt kell elérni, hogy Kovászna megyében ne legyen több medve, mint amennyinek élettere van, és azt követően lehet beszélni majd arról, hogy hogyan szabályozzuk az ember-medve együttélést” – mutatott rá a prefektus.

Hozzátette: nem szakember, nem tudja a megoldást, de az világos, hogy az erdőterületet fizikailag nem nagyon lehet növelni, tehát – valamilyen módszerrel – a medvék számát kell 600 alá csökkenteni. „Vissza kell állítani a tudományos alapon működő vadgazdálkodást, és szabályozni kell a medvepopulációt annak érdekében, hogy csökkenjen az esélye, hogy az ember, lakott területen medvével találkozzék, ugyanis minden ilyen találkozó – szó szerint – életveszélyes” – hangsúlyozta a prefektus. Köszönetet mondott Vincze Lóránt európai parlamenti képviselőnek, Tánczos Barna környezetvédelmi miniszternek és Tamás Sándor megyetanácselnöknek a szervezésért, hiszen köztudott, hogy a PETI évente egy-két alkalommal száll ki konkrét helyszínre, nem kevés lobbizás eredménye, hogy eljöttek Sepsiszentgyörgyre.

Büntetés jár, ha nem biztosítjuk be a lakásunkat

Ráduly István elmondta: központi kampány indult, hogy ellenőrizzék, az önkormányzatok kötöttek-e kötelező biztosítást a tulajdonukban lévő lakásokra. Emlékeztetett: a 2008-as évi 260-as számú törvény értelmében a tulajdonosoknak kötelességük biztosítást kötni a lakás célra használt összes ingatlanra. A kötelező biztosítás 20.000 euró értékhatárig fedezi a kárt földrengés, földcsuszamlás és árvíz esetén.

„Az előírások a természetes személyekre is érvényesek. Azt gondolom, ez akkor is megfontolandó lenne, ha a törvény nem írná elő, hiszen egy átlagos beton- vagy téglalakás éves biztosítása 100 lej (20 euró) körüli összegbe kerül, és ennek az ezerszeresét lehet megkapni, ha természeti katasztrófa következtében kár keletkezik az ingatlanban. Nem szeretnék vészmadárkodni, de vidékünkön 1977 óta nem volt egy nagyobb földrengés, jóllehet korábban 30-40 évenként következett be ilyen. Ha esetleg sor kerülne egy komolyabb földmozgásra, kártérítésre csak azok számíthatnának, akiknek érvényes biztosításuk van” – figyelmeztetett a prefektus.

A Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID) elvben megküldi a polgármesteri hivataloknak azon lakástulajdonosoknak a lajstromát, akik nem biztosították lakásukat, és akik emiatt 500 lejig terjedő pénzbírsággal sújthatók. Ráduly István volt polgármesterként elismeri: nem egyszerű ezt a törvényt alkalmazni. „A polgármester egy választott személy, igen nehéz elvárni tőle, hogy egy olyan ügyben, amit gyakorlatilag nem tud befolyásolni, osztogassa az 500 lejes bírságokat. A PAID egyik utolsó felmérése szerint Kovászna megye az országos átlag körül helyezkedik el a biztosításokat illetően, de ez még mindig azt jelenti, hogy a lakásoknak csak nagyjából 20 százaléka biztosított. Ilyenformán a polgármesternek öt lakástulajdonosból – átlagosan – négyet meg kellene bírságolnia. Nem fogják megtenni. Én mindenképpen arra kérem volt kollégáimat, fogalmazzanak meg egy levelet a lakosság felé, és ebben egyszerűen, tisztán és közérthetően fejtsék ki, hogy milyen kockázatokkal jár az, hogy nem biztosítják a lakásukat” – jelentette ki.

„Valamilyen megoldást kell találni a problémára”

A tanügyi sztrájkkal kapcsolatban az elöljáró kifejtette: a román alkotmány 43-as cikke biztosítja a sztrájkhoz való jogot, a tanárok pedig éltek vele. „A törvény nem rendelkezik arról, hogy milyen időszakban sztrájkolhatnak, ők pedig egy olyan időszakot választottak, amikor sem a kormány, sem a társadalom nem engedheti meg magának, hogy ne figyeljen rájuk. Ez is, mint minden sztrájk, kellemetlenségekkel jár, de ez a demokratikus játék része. Ez van. Valamilyen megoldást kell találni a problémára” – mondta a prefektus.

Elmondta: ma irodájában fogadta a prefektúra előtt tüntető pedagógusok öttagú küldöttségét, akik egy tiltakozó jegyzéket adtak át. „Meg szeretném jegyezni, hogy a magunk részéről már hetekkel ezelőtt léptünk, és megpróbáltuk megelőzni a helyzet elmérgesedését. A prefektúrán működő Társadalmi Párbeszédbizottság május 8-i ülésén a szakszervezetek képviselői jelezték, hogy a pedagógusok körében egyre nagyobb az elégedetlenség, ennek megfelelően azonnal levélben fordultunk Ligia Deca tanügyminiszterhez, amelyben közöltük: ha azonnal nem intézkednek, súlyos következményekkel kell szembenéznünk. Lehet, hogy mi nem fogalmaztunk elég határozottan, de tény, hogy nem történt semmi, s ma itt tartunk” – mondta a prefektus.