Tízéves a Székelyföldi Legendárium

Idén tízéves a Székelyföldi Legendárium, amely először csak egy legendamotívumokkal tűzdelt térképet jelentett, mára azonban teljes branddé vált. A kezdeményezés sikerét látva legendagyűjteményt, hangoskönyveket, színezőt és különféle játékokat vetettek be, végül elindították az első székelyföldi rajzfilmstúdiót, amely mostanra 14 tagot számlál. Fazakas Szabolccsal, a Székelyföldi Legendárium ötletgazdájával beszélgettünk.

– Miért kezdett legendagyűjtésbe, honnan jött az ötlet, a vonzalom a legendák misztériumához?

– Ha arról kell beszélnem, mikor foglalkoztam először életemben legendákkal, akkor egészen a gimnáziumig kell visszaugranom, ugyanis annyira tetszett nekem a Budvár legendája, hogy egy forgatókönyvet is írtam a mondáról. Ekkor 17 éves voltam, és szembesültem azzal, hogy a filmkészítés nem egyszerű, így az ötlet abba is maradt. Én viszont továbbra is megmaradtam a filmes pályán, de az a legendás ötlet továbbra is motoszkált a fejemben. A következő lökést egy brüsszeli utazás adta, ahol találkoztunk egy európai uniós gyerektérképpel, amin bejelölték a Drakula legendáját, de semmi mást. Csak ennyi képviselte Romániát azon a térképen, holott az országnak számos szép mondája, legendája van. Ekkor kezdtük gyűjteni ezeket, és első nekifutásra 156 történetet találtunk csak Székelyföldön. Ez tíz évvel ezelőtt történt, és mintegy válaszként készítettük el a térképet kimondottan székelyföldi legendákkal. Ezen két évet dolgoztunk, majd a közösség kérésre jött a könyv ötlete. Ebben nagy szerepe volt a sepsiszentgyörgyi Kudelász Nóbelnek, aki megírta a Legendáriumot. Ez a projekt tovább gyűrűzött, jöttek az új termékek: társasjáték, kifestő, kártya. Ma már a rajzfilmkészítésnél tartunk.

– Milyen nehézségekbe ütköztek az elmúlt tíz év során?

– Én már az első alapgondolatnál tudtam, hogy ezzel kell foglalkoznom, mert jó dolog lesz, még akkor is, ha sokan nem vettek komolyan, kinevettek, túl nagy falatnak látták. Ennek ellenére a csapat ment előre. Rájöttünk, hogy más nemzetek is legendáik, meséik alapján tették ismertté magukat a világ számára. Amikor Székelyföld területén összeírtuk a legendákat, a románok történeteit is belevittük a könyvbe, nyitottunk minden nemzetiség, közösség irányába. A legnehezebb az volt, hogy nem nyertünk pályázatokat, nem voltak kiírások sem, így saját ötleteinkből kellett megélni, fejlődni. Ezért jöttek létre a termékek, ez segítette az önfenntarthatóságunkat, és ezért tudtuk lépésről lépésre kiépíteni a sikeres utat. Évről évre óramű pontossággal adtuk le pályázatainkat a román kulturális és turisztikai minisztériumhoz is, de sosem nyertünk. Hogy azért-e, mert székelyek vagyunk, vagy mert nem érdemeltük meg, nem tudom.

– Mit tart a Legendárium-projekt legnagyobb sikerének?

– Ha a sikerekről kell beszélnem, akkor elsősorban a könyvet említeném, hiszen 48 ezer eladott példánynál tartunk. Nem tudom, hogy nem állami gondozásban megjelenő könyv ért-e el ekkora eladási számot Romániában az elmúlt években. De sikernek tartom azt is, hogy megalapítottuk Székelyudvarhelyen az első székelyföldi rajzfilmstúdiót, bár kezdetben sokan kételkedve fogadták az ötletet. A történetünk filmbeillő: kiadtuk az első rajzfilmet, a Likaskő mondáját, majd a budapesti Bethlen Gábor Alap támogatásával megalapíthattuk a stúdiót, és azóta újabb és újabb epizódok jelentek meg, előbb a Rétyi Nyír mondája, a Gyergyói táltos asszony, majd a csíksomlyói kegyszobor legendáját feldolgozó Babba Mária.

– Hol tart most a rajzfilmkészítés és más, a legendákhoz köthető projekt? Mi jön még?

– Ezt a projektet, mint a mesékben, a csillagos égig lehet fejleszteni. A nagy célom az, hogy a székelyföldi turisztikai szakemberek értsék meg végre, hogy használni kell a legendáinkat és mondáinkat a turisták idecsalogatásához. Ebben is történt előrelépés, Székelyudvarhelyen a Tourinfo irodával már elkezdtük a legendás szálláshelyek kialakítását. Ez azt jelenti, hogy örökbe fogadnak legendákat, és aszerint rendezik be a szálláshelyeiket, és a legendák köré szervezik programjaikat. Emellett egy új rajzfilmsorozat-ötletünk is van, ennek lényege, hogy történelmi kisfilmeket mutat be Szőrmanó szemszögéből. Ez akár segéd taneszköz is lehet a pedagógusok számára történelemórákon. Terveim tehát a turizmus körül forognak, szeretnénk megnyitni a mini Erdély-parkot, de készülőben van a Kárpát-medencei Legendárium is.

– Hányan dolgoznak jelenleg a Legendárium-csapatban?

– A rajzfilm-csapat 14 animátorral bővült, őket budapesti oktatók készítették fel, jelenleg pedig 30-35 ember dolgozik a Legendáriumon, mind a rajzfilmeken, mind a könyvön vagy az adminisztrációs területen. Fontos, hogy fiatalokkal dolgozunk, családos fiatalokkal, akiket érdekel a projekt, és magukénak érzik. Amit mindenkinek javasolnék és nagyon fontosnak tartok, hogy akinek jó ötlete van, fogjon hozzá a megvalósításához, és mindenekelőtt védje le a projektjét.