Tiltakoznak a jogvédők

Már az 1945-ös alapítás óta lassú és fokozatos erőfeszítések történtek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű képzésének ellehetetlenítése érdekében, amely eredetileg a magyar orvostanhallgatók anyanyelven való oktatását tűzte ki célul. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat (MIJSZ) közleménye szerint megteszik a szükséges lépéseket az egyetem megvédése érdekében.

Jelenleg a neves egyetemen a magyar diákok a teljes hallgatói létszám 29%-át teszik ki, a magyar tanárok pedig az intézmény vezetésében mindössze egyharmadot képviselnek. A gyakorlatban ez rendkívül megnehezíti a magyar szak érdekérvényesítését. Megjegyzendő, hogy a képzés gyakorlati része már most is kizárólag román nyelven zajlik – írja a MIJSZ a közleményében, ami kitér arra is, hogy annak ellenére, hogy a magyar közösség már évek óta különálló és független magyar kar létesítését kéri, ahelyett, hogy egy elfogadható megoldás kialakításának irányába haladnánk, úgy tűnik, hogy a helyzet egyre romlik. Az elmúlt napokban megjelent sajtócikkek ugyanis arról tudósítanak, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetősége, valamint a román Petru Ma­ior Egyetem vezetősége a két intézmény egyesítése mellett döntött. Annak ellenére, hogy a magyar professzorok az Orvosi Egyetem szenátusának ülésén ellenvetésüket fejezték ki, szavazatuk nem volt elég a döntés megakadályozásához.
Nagy Előd, a MOGYE magyar rektorhelyettese aggodalmának adott hangot, hiszen az egyetem magyar vezetősége semmilyen érdemi választ nem kapott arra vonatkozóan, hogy miként lesz biztosítva az egyetem multikulturális jellege. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nyilatkozatot adott ki, amelyben kifogásolták a két egyetem összevonását. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, arra figyelmeztet, hogy egy ilyen „lépés a magyar nyelvű képzés megszűnéséhez vezet a következő években”.
Az ellenlépések nem csak nyilatkozatokban merültek ki, ugyanis az RMDSZ több tagja, valamint a MIJSZ is a magyar közösséget ért diszkriminációról számolt be a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság különleges küldöttségének (ECRI), amely a kisebbségek helyzetéről tájékozódott Romániában. Az RMDSZ egy írott jelentést is benyújtott az ECRI-nek, amelyben a magyar közösség jogait érintő legfontosabb kérdéseket emelte ki.
Az RMDSZ által bemutatott árnyékjelentésben felsoroltak közül az egyik legfontosabb pont a 2017-es évben, valamint az idei év elején elharapózott magyarellenes gyűlöletbeszédről szól, amely az RMDSZ által beterjesztett, a kisebbségi nyelvek közigazgatásban történő használatára, valamint a március 15-i nap magyar nemzeti ünneppé nyilvánítására vonatkozó törvénytervezetek reakciójaként robbant ki. Mindkét incidens nagymértékben növelte az idegengyűlölet és az intolerancia szintjét Romániában, román politikusok és újságírók pedig egyaránt csatlakoztak az ellenséges hangvételű diskurzushoz. A jelentés említést tesz a székelyföldi történelmi régiót érintő szisztematikus diszkriminációról is (pl. a székely zászló ügye vagy a Székelyföldet hivatalos névként való használni kívánó egyesületek jogi személyiségként történő bejegyzésének elutasítása).
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke az ECRI-nek küldött beszámolójában kiemelte: „kettős mércét alkalmaz Románia a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, szimbólumaik használata kapcsán”. <<