Tetemes pénzbírság az Autoliv-nek

A svéd Autoliv cégnek Romániában Sepsiszentgyörgy, Brassó, Resicabánya, Lugos, Onești városokban gyárai vannak, ahol az alkalmazottak száma meghaladja a 11 ezret. Főként a BMW, Volkswagen, Renault, Ford és Daimler világmárkáknak dolgoznak. A bírságból az Autoliv-re eső rész 179 millió euró. A kivizsgálások tavaly kezdődtek, és az Autoliv annyiban elismerte a szabálysértést, hogy 2018 decemberében beütemezett 210 millió eurós kiadást a már akkor elkerülhetetlennek vélt bírság kifizetésére. Az Autoliv és TRW gyártókkal társult a Takata is, ám a japán cég mentesült a büntetés alól, mert illetékesei még idejében beismerő vallomást tettek.

A tényállással kapcsolatosan Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenypiaci főbiztosa így nyilatkozott a sajtónak: „Ez már a második eset, hogy autótartozékok gyártóit bírságoljuk tiltott egyezségek miatt. A három forgalmazó célja az volt, hogy a megállapodással a létfontosságú autóberendezések, készülékek eladásából származó jövedelmüket növeljék. Az ilyesmi hátrányosan érinti az európai vásárlókat és károsan befolyásolja az európai autókereskedelem versenyképességét.”

A svéd Autoliv a biztonsági légzsákok (airbag) első számú gyártója világviszonylatban. 1997 óta van jelen Romániában, 2012 márciusa óta Sepsiszentgyörgyön. 2016-ban a romániai cégcsoport több mint 3,5 milliárd lejes (787,5 millió eurós) forgalmat bonyolított le, ami után mintegy 114 millió lejes (25,3 millió eurós) nettó profitra tett szert. 2017-ben 3,92 milliárd lejes (858,2 millió eurós) forgalom mellett 113 millió lej (24,7 millió euró) volt a tiszta nyeresége. A versenypiaci szabálysértések gyanújának címén hét-nyolc évvel ezelőtt került először az Európai Bizottság illetékes szerveinek látókörébe, vétkesnek találták, és tavaly novemberben 8,1 millió eurós bírság kifizetésére kötelezték. Az Autoliv cinkosai között voltak a Tokai Rika, a Takata, a Toyoda Gosei és a Marutaka ázsiai cégek.

A szakirodalom kartell néven említi a gyártók, forgalmazók hát­tér­alkuit. Az árkartell az, amikor a szabadpiaci versenytársak közös megállapodással rögzítik az eladási áraik egy vagy több elemét (minimális vagy maximális ár, egységesítés, árkedvezmény alkalmazása vagy elvetése stb.). A piacelosztó kartell esetében az ügyfélkör és a területi, földrajzi vagy más szempontok alapján történhetnek tiltott megállapodások. Szabadpiaci szabálysértésnek minősül az is, hogyha két vagy több forgalmazó a termékeik reklámoztatásával kapcsolatosan köt kartell-szerű egyezséget. <<