Terítéken a medvekérdés

Szükség van megelőzési kvótára

Több hónapos előkészület, sok programbéli változtatás előzte meg ezt a látogatást, sajnos kompromisszumra kényszerültek ama tekintetben, hogy a Hargita megyei helyszíni látogatásról le kellett mondani, ezért az ottani gondok nem is voltak kielégítően bemutatva – mondta Tánczos Barna miniszter, egyúttal rosszallóan jegyezve meg Borboly Csaba tanácselnök számára „érthetetlen” hiányát a székelyföldi találkozóról. Kijelentette, a hátteret biztosító szakértői csapatra támaszkodva, tudományos alapokon összeállított intézkedéscsomagot léptet életbe: a cél visszatérni a 2016 előtti megelőzési kvótához, amely amúgy más országokban jelenleg is érvényben van. Mindezekről május végére várható a jelenleg közvitán levő miniszteri rendelet. Ezek után remélhető, hogy – ha nem is azonnal, de hosszú távon – visszaáll az egyensúly a medveállományt illetően.

Tamás Sándor a délelőtti találkozó során képes összefoglaló révén mutatta be az itteni vészhelyzetet, a vendéglőkbe, kávézókba, házakba betörő, utcán sétáló medvéket, megtámadott embereket. De nemcsak e bemutatóból, hanem előző nap Bukarestben, kedden pedig két háromszéki helyszínen 16 érintett személytől vagy azok képviselőitől hallhattak tényeket az EP-bizottság küldöttei: áldozatoktól (többek között a szentgyörgyi Kátai Ferenc fogorvostól), környezetvédőktől, civil szervezeti képviselőktől, erdőtulajdonosoktól, polgármesterektől, sürgősségi szolgálatok vezetőitől, vadászegyesületektől.

Mit várunk Brüsszeltől?

Vincze Lóránt EP-képviselő elmondta, mandátuma kezdetén házi feladatul kapta kiharcolni a petíciós bizottság helyszíni látogatását, megszerezni Brüsszel támogatását a medvekérdés rendezéséhez. Évi négy ilyen terepszemle fér bele a bizottság programjába, tehát fontos gondok lehetnek azok, amelyek ezt kiérdemlik. Véleménye szerint a megszólalók – főleg a medve által megtámadott, sepsiszentgyörgyi Kátai Ferenc – meggyőzte a EP-képviselőket a medveveszély valós voltáról, arról, hogy emberéletek forognak kockán, ezek védelme pedig elsőrendű. „Azt várjuk Brüsszeltől, hogy támogassa a román kormányt, és fogadja el, hogy Románia eltér az élőhelyvédelmi irányelv előírásaitól, amely a medvét védett, nem vadászható állatnak nyilvánítja, hiszen egy túlszaporodott állományról van szó.

A Brassó megyét képviselő Serban Tudorică a maga során nagyra értékelte, hogy Tánczos miniszter „merte szarvánál fogni a bikát”, intézkedéseket hozni az emberélet védelmében. Közölte, Brassó megyében az elmúlt napokban két olyan helységben észleltek medvét, ahol a korábbi évtizedekben egyáltalán, a napokban pedig a prefektúra közelében láttak egy medvebocsot. Megjegyezte, jobban érezné magát, ha a medvéért aggódók az emberekért is aggódnának.

Más országokban működik

A teljes európaibarnamedve-állomány kétharmada él Romániában, a legfrissebb felmérések 7000 és 8000 közé teszik az egyedek számát, állandó növekedési tendenciával. Kétharmaduk a Kárpát-kanyar négy említett megyéjében található, de folyamatosan újabb és újabb élőhelyeket hódítanak meg, tudtuk meg. Megkétszereződött azon megyék száma, ahol medvét észleltek.

„Csak azt akarjuk, ami más európai országokban, mint például Finnországban, Svédországban, Horvátországban vagy Szlovéniában jelenleg is működik, hogy állományszabályozásként engedélyezzék a medvelétszám 10-12%-ának a kilövését – nyomatékosította Tamás Sándor. A romániai megelőzési kvóta Tánczos tájékoztatása szerint 426 lesz, amely az állomány kb. 6%-át jelenti, és a gócpontokra koncentrál, miközben igyekszik kiküszöbölni a trófeavadászatot. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, az EP-képviselők romániai látogatásáról jelentés készül, amely javaslatokat is fog tartalmazni a megoldást illetően, de ez több hónapba is beletelhet.