Teljességében élni az életet

Éltes Barna egyéni szobrászati kiállítása nyitotta az idei tárlatok sorozatát péntek délután a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban. Különlegességét az adja, hogy a munkák egy éven át célzottan erre az alkalomra készültek, és az alkotó „kapu”-értelmezéseit láthatjuk anyagba formálva.

Dimény Attila, az intézmény igazgatója vázolta a fiatal generációhoz tartozó alkotó szerénynek egyáltalán nem mondható eddigi pályáját (Budapesten diplomázott, 9 egyéni tárlatot tudhat maga mögött, 11 köztéri alkotása áll hazai és külföldi helyszíneken, számos díj és elismerés birtokosa, szakmai szervezetek, egyesületek tagja, alapító tagja).

– Mindig jó érzés itt lenni, hiszen a múzeum második iskolám volt a Nagy Mózes után, néhai Incze László igazgató úr mindig jó szívvel fogadott, és támogatta a képzőművészet, a múzeumi anyag iránti érdeklődésünket – idézte fel Vargha Mihály, hozzátéve: elégedetten látja, hogy az intézmény jelenlegi dolgozói méltóképpen folytatják a névadó munkáját, gazdagítják a város kulturális életét. Bevallotta azt is, hogy bár huszonhét éve nyit meg képzőművészeti tárlatokat, mindig lámpalázas egy kicsit. De ez esetben is az öröm nagyobb, hiszen a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója Éltes Barnában egykori általános iskolai diákját és jelenlegi munkatársát, a múzeum farestaurátorát is köszönthette (kollégái, Sepsiszentgyörgyről és Csernátonból, nem sajnálták a fáradtságot, és szintén megtisztelték jelenlétükkel a megnyitót).

Halk szavú, csendes emberként jellemezte Éltest, aki befelé él, és céltudatosan, de sohasem törtetően halad céljai felé. Bár tehetsége lehetővé tett volna számára a más utat is, úgy döntött, Budapestről hazajön, és vállalja az itteni lét minden búját-baját, szépségét és örömét. Feldobolyban él családjával, két gyereket nevel, alkot, és a múzeumban végez értékes munkát – az életet a maga teljességében éli meg.

A szobrok szakrális, sokrétegű művészetet képviselnek, összhangban az alkotó lelkületével, az organikus anyagok elegáns, nagyvonalú használata szembeszökő, sosem túlcsorduló a mód, ahogyan szobrokba önti gondolatait. Éltes Barna számára fontos közeg, éltető elem a falu világa, a népművészet (fél lábbal maga is felsőháromszéki, kézdimartonosi), ám míg a képzőművészetben a néprajzból való ihletődés könnyen giccsbe, érzelgősségbe fordulhat át, ő hitelesen és jövőbe mutató módon halad ezen a nehéz csapáson – értékelte Vargha.

A mintegy harminc kiállított munka méretében is változatos, közöttük láthatunk kisplasztikát, de akár rögtön köztérre állítható darabot is, közös vonásuk azonban a gyakran más funkcióban már „kiszolgált”, nap- és eső által cserzett, formált faanyag használata.

Biszak Beáta és Biszak Bernadett tiszta, csengő hangon előadott csángó népdalai foglalták keretbe a rendezvényt, tökéletesen illeszkedtek a munkák hangulatához, értékes pluszt adtak a megnyitónak. A Kapu című kiállítás február 3-áig látogatható, iskolás gyerekek számára múzeumpedagógiai foglalkozás is kapcsolódik hozzá.