Távol a bankoktól

A lakosság többi 60 százalékának egy része is inkább valamilyen külső kényszer miatt nyitott folyószámlát és rendelkezik bankkártyával, ám azt csak havonta egyszer használja, amikor kiveszi teljes összegben az oda érkező fizetését, nyugdíját vagy valamilyen támogatásból érkező összeget, és a továbbiakban készpénzzel költekezik.

Egy tavalyi statisztika szerint a nyugdíjak egyharmadát még mindig készpénzben kézbesítette a postás. E tekintetben nagy elmaradásban vagyunk, hiszen a fejlett nyugati országokban a fizetések és nyugdíjak több mint 90 százaléka érkezik bankkártyára.

Bordás Attila sepsiszentgyörgyi banki szakember rámutatott, a kétezres évek elején a hazai lakosság alig egyharmada használt valamilyen banki szolgáltatást, akkoriban a fizetéseket, nyugdíjakat, segélyeket főként készpénzben adták. Ezután dinamikus fejlődésnek indult a pénzügyi eszközök használata, megfordult az arány, a lakosság 60 százalékának lett folyószámlája és bankkártyája, és sokan igényeltek bankhitelt, ám a 2008-as gazdasági válság miatt Románia ebből a szempontból megrekedt a kevésbé fejlett és a fejlett gazdaságú országok között.

Ezzel a lemaradással is magyarázható, hogy a hazai háztartások alig 8,1 százaléka használja a bankhitelt mint pénzügyi eszközt, mutatott rá Bordás. A LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese az Országos Statisztikai Intézet elemzésére reagált, amely szerint a háztartások alig 8,1%-a vásárolt vagy újított fel lakást, autót, műszaki és elektronikai cikket, vagy fedezte a gyermekei oktatási költségeit, nyaralási kiadásokat, egészségügyi ellátását vagy számláit banki részletek révén.

Emlékeztetett, 2008 előtt mindenki abban bízott, hogy jól megy a gazdaság, pozitív volt a hangulat, ezért megugrott az eladósodottság. A gazdasági válság azonban hideg zuhanyként érte elsősorban a valutahiteleseket, hiszen arra ébredtek, hogy a család jövedelmének jelentős részét elviszi a bankhitel törlesztőrészlete. Ez a tapasztalat megfontoltabbá tette az embereket, ma már mérlegelik a hitelből való költekezés kockázatait. Bordás Attila szerint ennek pozitív hozadéka, hogy megszűntek a személyi igazolványra adott hitelek, és ha valaki nagyobb tévét vagy újabb telefont akar vásárolni, azt már nem hitelből, hanem megtakarításból teszi. Ugyanakkor ma már több megtakarítás van a bankokban, mint amennyi hitel van kihelyezve.

Bordás Attila szerint a pénzügyi nevelésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, már az általános iskolában el kellene kezdeni. A fiatalok többsége már online intézi pénzügyeit, ám nekik meg kellene tanítani, miként gazdálkodjanak a pénzükkel, hogyan takarékoskodjanak, miként fektessenek be, mikor és milyen feltételek mellett vegyenek fel bankhitelt. A takarékoskodás azonban sokak számára nehéz, mivel sok háztartásban a jövedelem 70-80 százalékát elviszik a mindennapi kiadások, a számlák és élelmiszerek. A banki szakember úgy érzékeli, a koronavírus-járvány miatt sokan kerülik a készpénzhasználatot, és megugrott az online vásárlások aránya, így várhatóan többen nyitnak folyószámlát és kérnek bankkártyát.