Tánczos: az erdők nem válhatnak botanikus kertté

A tárcavezető egy szerdai bukaresti konferencián rámutatott, a minisztérium feladata tartani az egyensúlyt az erdő különböző funkciói, a biológiai sokféleséget biztosító, a gazdasági, illetve a társadalmi szerepük között. Az utóbbi időben Tánczos szerint az erdőnek a biodiverzitásban betöltött szerepére helyeződött a hangsúly, "de mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy az erdők nem válhatnak botanikus kertté" - magyarázta. Hozzátette, a szén-dioxid megkötésén vagy a fajok és élőhelyek védelmén túlmenően az erdőknek Európa-szerte biztosítaniuk kell a szükséges erőforrást az ipar és az energia számára. "Európában még mindig több millió, talán több tíz millió háztartás használja a fát a hő- és adott esetben az áramtermeléshez is" - részletezte.

Tánczos elmondta: a hét folyamán a kormány elé kerülő új erdőstratégiának is az a célja, hogy biztosítsa a fenntarthatóságot, a rugalmasságot és az egyensúlyt az erdő három fő funkciója között. "Egy asztalhoz kell ültetnünk mindazokat, akik a legjobbat akarják az erdőnek, a legjobbat akarják az iparnak, és a legjobbat akarják az élőhelyeknek is, és akik hozzá akarnak járulni ehhez közép- és hosszú távon" - fogalmazott a tárcavezető.

A romániai faipari vállalatok a hazai erdőállomány teljes éves növekedésének a 33 százalékát termelik ki a 63 százalékos európai átlaghoz képest - derül ki a PwC könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó cég jelentéséből, amelyet szerdán ismertettek egy bukaresti konferencián.

A jelentés szerint a fakitermelésre rendelkezésre álló erdők éves növekedéséhez viszonyítva Romániában a kitermelés (beleértve a veszteségeket is) mintegy 44 százalékos.

A PwC adatai szerint 2021-ben az erdészet és a faipar részesedése a román exportból 7 százalékos volt. Ehhez a legnagyobb mértékben a késztermékek (bútorok) járultak hozzá, amelyek az ágazat teljes kivitelének a 46 százalékát jelentették. A faexport 41,5 százaléka nyersfa, fűrészáru, rétegelt lemez és egyéb fatermék volt a múlt évben. A faipar részesedése a behozatalban 4 százalékos volt tavaly, Románia legfőképpen papírtermékeket importált.

A jelentés szerint Románia az európai rangsor végén áll az erdészet és a faipar GDP-hez való közvetlen hozzájárulása tekintetében. Ezeknek az ágazatoknak a részesedése a rangsor élén álló Lettország (5 százalék), Észtország (4,4) és Litvánia (4,3) bruttó nemzeti termékéből háromszor nagyobb, mint a Romániában az elmúlt öt évben jegyzett 1,59 és 1,75 százalék közötti arány. 

(forrás: Agerpres, fotó: Tánczos Barna/Facebook)