Születésünktől halálunkig figyelnünk kell a fogaink egészségére

Bevezetőjében az előadó elmondta, tapasztalatai szerint páciensei próbálnak figyelni az egészségükre, reggel és este megmossák a fogukat, de sokan abban a tévhitben élnek, hogy ezzel csupán kinyújtani tudják a szuvasodás megjelenését, és valójában genetikailag beléjük van kódolva fogaik romlása. „Vannak olyan genetikai elváltozások, amelyek következtében a fogazat károsodhat, viszont ez nem általánosan jellemző” – hangsúlyozta. Hozzátette, időskorban gyakran bebarnulnak és elkopnak a fogak, de ez sem jár feltétlenül fogvesztéssel.

Kiemelte, a fogak egészségének megőrzése több szempontból is fontos. Szükség van rájuk a táplálék megrágásához, a megfelelő hangképzéshez, ugyanakkor a rendezett fogazat javítja a megjelenésünket, és ezáltal önbizalmat kölcsönöz a mindennapokban. A szájüregi állapot számos kórral (szív- és érrendszeri problémák, tüdő- és cukorbetegség) összefüggésbe hozható, egy szakember a fogak állapotából is fel tudja fedezni ezeket. A legnyilvánvalóbb előnye a megfelelő fogápolásnak a fájdalom és a kényelmetlenségek elkerülése, azonban az emberek általában csak a fájdalom megjelenése után mennek fogorvoshoz – tette hozzá.

A továbbiakban a szakember a helyes fogápolás lépéseit ismertette, amellyel elkerülhető a fogszuvasodás és a fogkő megjelenése. Mint mondta, használhatunk kézi vagy elektromos fogkefét egyaránt, fontos azonban, hogy puha sörtéjű eszközt válasszunk, ugyanis a kemény sörtéjűek roncsolhatják a fogzománcot, és felsérthetik a fogínyt, ami fogínygyulladáshoz és fogágy-betegség kialakulásához vezethet. „A kemény és közepes erősségű fogkefét az elefántnak sem ajánlanám” – fogalmazott Lukács Helga-Erika.

A megfelelő fogkefe kiválasztása után annak helyes használatát is fontos elsajátítani. Az előadó elmondta, a fogkefét az írószerhez hasonlóan kell kézben tartani, mivel így nem tudunk akkora erőt kifejteni, hogy túldörzsöljük a fogfelszínt, vagy megsértsük a fogínyt. „Ha nem fejtünk ki akkora erőt, akkor valóban nem annyira hatékony a fogtisztítás, ám ezt hosszabb ideig tartó, 4–5 perces mosással tudjuk kompenzálni” – húzta alá.

Mint mondta, bár sok ember előszeretettel használja az előre-hátra, illetve a fel-le irányú dörzsölést, ezek kifejezetten károsak a fogakra és az ínyre. A helyes technika, ha a fogkefét 45 fokos szögben tartjuk és körkörös mozgásokat végzünk a fogak külső, illetve belső felszínén – ismertette a fogorvos, hozzátéve, hogy így sokkal hatékonyabb fogmosást érhetünk el, eltávolítva fogak és az íny közé bekerülő lepedéket is.

Kérdésre válaszolva az előadó kifejtette, nincs jelentősebb különbség a kereskedelemben kapható fogkrémek között hatékonyságuk szempontjából. „Addig, amíg a fogkrém nem tartalmaz semmilyen gyógyszeres hatóanyagot – például fogágy-betegségre vagy fogínygyulladásra –, addig teljesen mindegy, mit választunk” – vélekedett. Hozzátette, elegendő egy borsószemnyi fogkrémet tenni a kefére, a nagyobb mennyiség nem eredményez jobb tisztulást, ugyanakkor hatékony fogfehérítést csak a fogorvos tud végezni.

A fogorvos hangsúlyozta, a fogmosás mellett fontos a fogközök tisztítása is, ami fogselyem segítségével lehetséges. „Fogselyem használata nélkül sajnos semmit nem ér a fogmosás” – emelte ki a szakember, hangsúlyozva, hogy csupán fogkefével nem tudjuk megtisztítani a fogak érintkezésénél található felületeket. Mint mondta, a kereskedelemben ma már kaphatók pálcikára kifeszített fogselymek is, amelyek olcsók, és könnyedén használhatók, így bárki számára elérhetőek.

A szájvizek kapcsán úgy vélekedett, használatuk nem indokolt, de ha mégis szükségét érezzük, akkor alkoholmentest válasszunk, mivel az alkoholos kiszárítja a szájnyálkahártyát, ami szájszárazsághoz vezethet. Hozzátette, a szájvíz nem helyettesíti a fogmosást, mivel csupán a lepedéknek egy kis hányadát tudja eltávolítani.

A megfelelő fogápoláshoz hozzátartozik a rendszeres fogorvosi ellenőrzés is, mivel számos olyan elváltozás megjelenhet a szájüregben, amit házilag nem tudunk kiszúrni. „A fogorvos észre tud venni olyan szuvasodásokat, amelyek nem a fogfelszínen, hanem a fogak érintkezésénél kezdődnek, így megelőzhető egy komolyabb fogbél-gyulladás kialakulása” – hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy az ilyen gondok megelőzése érdekében ajánlott legalább hathavonta ellátogatni a fogorvoshoz, akkor is, ha nincs semmilyen panaszunk.

A fogszuvasodás megelőzésében szerepet játszanak az egészséges étkezési szokások is, ugyanis amit a táplálékkal beviszünk a szervezetünkbe, a szájüregben fellelhető baktériumoknak is táplálékul szolgál. A folyamat során sav képződik, ami kimarja a fogzománc felületét, idővel pedig lyukak kialakulásához vezet – mondta Lukács Helga-Erika.

Érvelése szerint mindenféle táplálék káros kisebb-nagyobb mértékben a fogakra, különösen a savas ételek, de étkezés után mégsem ajánlott az azonnali fogmosás. „Ha táplálkozás után várunk legalább fél órát, a fogzománcba visszaépülnek a keménységéért felelős ásványi sók, és nyugodtan letisztíthatjuk a lepedéket – emelte ki.

Hangsúlyozta a megfelelő mennyiségű víz fogyasztásának fontosságát is. Elhangzott, a csapvíz jelentős mennyiségű fluoridot tartalmaz, ami nagyon hasznos a fogzománcnak, ugyanakkor hozzájárul ahhoz is, hogy a szájüreg ne száradjon ki. „A nyál folyamatosan átmosásban tartja a szájüreget, és bár nem helyettesíti a fogmosást, egy részét a lepedéken folyamatosan lemossa, kitisztítja a szájüregből. Ha nem iszunk elég vizet, a szervezetünk dehidratáltságba kerül, leáll a nyártermelés, kiszárad a szánk, ami szuvasodáshoz vezet” – magyarázta.

Az előadó a dohányzás kapcsán elmondta, a cigarettafüst amellett, hogy elszínezi a fogakat, szintén hozzájárul a szájszárazság kialakulásához, ugyanakkor foghúzás esetén a dohányzás miatt legyengült immunrendszer miatt a sebek is nehezebben gyógyulnak. A túl kemény rágógumi szintén káros lehet, elsősorban fogfájást és állkapocs-ízületi problémákat okozhat, a cukormentes rágó azonban nagyon jó hatással van a fogak tisztulására, ugyanis beindítja a nyáltermelést.

A szakember felhívta a figyelmet a terhesség előtti és alatti fogápolás jelentőségére is. Mint mondta, a terhességre való felkészülés során a nőgyógyász és a családorvos mellett ajánlott ellátogatni a fogorvoshoz is, és szükség esetén rendbe hozatni a problémás fogakat. Várandósság idején ugyanis nem minden esetben adható érzéstelenítő, így egy rossz fog kezelése vagy kihúzása rendkívül fájdalmas lehet, ugyanakkor a magzat is veszélybe kerülhet. „Ha hanyagolom, szuvas fogakkal, fájdalom közepette jelenek meg a fogorvosnál, fenntartok a szervezetemben egy olyan gyulladást, ami a méhlepényen keresztül elérheti a magzatot, és genetikai problémákhoz, koraszüléshez, alacsony súllyal születéshez vezethet” – figyelmeztetett.

Végezetül elmondta, a fogmosást már kisbaba korban, az első fog megjelenésétől kezdődően el kell kezdeni, és tévhit az, hogy a tejfogakat nem kell kezelni, mert úgyis kihullnak. „A tejfogakat kezeljük, egyrészt azért, hogy megóvjuk a gyereket a fogszuvasodás okozta fájdalomtól, másrészt a fogak lecserélődése 12–13 éves korra lezárul, vagyis addig nem lehet szó fogszabályozásról” – magyarázta Lukács Helga-Erika, majd az előadás végén a közönség kérdéseire válaszolt.

Fotó: Zöld Nap Egyesület