Szociáldemokrata gyónás

Az október 7-ére tervezett népszavazással a kormánykoalíció arra törekszik, hogy gátat vessen demokratikus támogatottsága fogyatkozásának. És ha már a kormányzati teljesítményüktől erre a pozitív eredményre nem számíthatnak, nem riadnak vissza erkölcsi kérdések napirendre tűzésétől sem. Főleg, ha azok számukra kedvező módon osztják meg a román társadalmat.

Bár abszurdnak tűnhet a morálpolitikai fellépés a korrupcióellenes ügyészség haragosai részéről, a helyzet az, hogy éppenséggel ezen népszerűtlen álláspontjukból származó erkölcsi hátrányukat próbálják most, teljesen célracionális számítással kompenzálni: egy olyan erkölcsi és szimbolikus kérdést tűzve napirendre, amely újraoszthatja a jó- és rosszfiúi szerepeket a román politikai porondon.

Mi több, a felhasznált ügyet – a család és házasság alkotmányos újradefiniálását – is körültekintően választották meg. Hiszen a népszavazáshoz szükséges szellemi muníció és a választók mozgósítása terén természetes szövetségesükké válik a román államiság amolyan párhuzamos mélyállamaként funkcionáló ortodox klérus, szervezet, mely nem kíván lemondani a román társadalom spirituális vezetőjének címéről, és mely a leginkább érdekelt az Alkotmány cikkelyének átírásában. És amely mindezért cserébe készséggel feloldozza a kormányzati mulasztás bűne alól a PSD-t.

Csak hab a tortán, hogy mivel a népszavazás érvényességi küszöbe 30%, igazából a bukást sem kockáztatják komolyan a kezdeményezők. Arról nem is beszélve, hogy még az ellenzék padsoraiban ülő pártokat és hon­atyáikat is megosztja a kérdés. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az USR alapítója és korábbi elnöke, Dan Nicușor is ekérdés miatt került konfliktusba pártja választmányával.

Tehát legfeljebb annyi rizikója van a népszavazásnak a szociáldemokratákra nézve, hogy mekkora lesz a győzelem arányai­ban és abszolút számokban. És, ha meggyőző többséget tudnak állítani a kezdeményezés mögé, az nemcsak a közélet erkölcsi győztesévé teszi őket, hanem egyben a tömegbázisukat is megerősítik a jövő évi europarlamenti és államfői választásra. Ja, és persze e művelet költsége – a népszavazásé – sem rájuk, hanem a közpénzre, az adófizetők terhére lett szabva.