Szivárgást észleltek az Északi Áramlat gázvezetékeken

Először az Északi Áramlat 2-n érzékeltek nyomáscsökkentést a dániai Bornholm szigetnél. Nem sokkal utána az Északi Áramlat 1 is két helyen kezdett el szivárogni svéd vizeken.

A Tagesspiegel című német napilap szövetségi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az események valószínűleg nem véletlenek, és potenciális szabotázsakciónak tekintik azokat.

Jelenleg egyik vezeték sem szállít gázt Oroszországból Németországba. Az Északi Áramlat 2-t az építkezés befejezése után lezárták. A hónap elején pedig Oroszország állította le az Északi Áramlat 1-en keresztül történő szállítást.

Bár jelenleg nem működnek, mindkét csővezetéket feltöltötték gázzal. Miután hétfőn észlelték a korábbi szivárgást, a dán tengerészeti hatóság hajózási figyelmeztetést adott ki, és öt tengeri mérföldes tilalmi zónát hozott létre a vezeték körül.

A Kremlt rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtószóvivő szerdán újságíróknak.

Peszkov elmondta, hogy kedden mind a Gazprom, mind az Északi Áramlat vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG cég közölte a "rendkívül aggasztó hírt", hogy a csővezetékben a dán kizárólagos gazdasági övezetben tisztázatlan eredetű meghibásodás keletkezett, ami jelentős nyomáscsökkenést eredményezett.

"Ez egy teljesen példátlan helyzet, amely sürgős kivizsgálást igényel. Fölöttébb aggasztónak tartjuk ezt a hírt" - hangoztatta a szóvivő.

Peszkov nem zárta ki, hogy a gázvezetékek megszakadása szabotázs eredménye lehet. "Jelenleg semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni" - mondta.

"Nyilvánvaló, hogy a cső valamilyen módon megrongálódott, és azzal kapcsolatban, hogy mi okozta ezt, mielőtt a vizsgálatok eredményei rendelkezésre állnak, nem zárhatunk ki semmilyen lehetőséget" - tette hozzá.

Peszkov szerint ez az ügy az egész kontinens energiabiztonságával összefügg. Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e a történtek miatt kapcsolatfelvétel Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár között, a Kreml szóvivője kijelentette: a német féllel való kapcsolattartás az üzemeltető cég dolga.

A vezetékrendszert üzemeltető Nord Stream AG közölte, hogy az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 négy tengeri csővezetékéből hármat ugyanazon a napon példátlan károsodás ért, és a helyreállítás ütemezését nem lehet megbecsülni. 

Oroszország által kitervelt terrortámadásnak és az Európai Unió elleni agressziónak nevezte az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken mutatkozó szivárgást Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója kedden a Twitteren.

A tisztségviselő szerint Oroszország ezzel pánikot akart kelteni Európában a tél beállta előtt. Hozzátette, hogy a legjobb válasz az, ha az EU még több harckocsit ad Ukrajnának, beleértve német gyártmányúakat is.

Nagyon korai lenne még azt találgatni, hogy mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken - közölte kedden Tim McPhie, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője a testület sajtótájékoztatóján.

A szóvivő elmondta: a bizottság figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és mérlegelik a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a szivárgások gyanúsan egybeestek a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, Baltic Pipe nevű vezeték felavatásával, McPhie hangsúlyozta: még korai bármilyen egybeesésből következtetéseket levonni.

Eric Mamer uniós szóvivő megerősítette: "a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást".  

(forrás: Euronews/MTI, fotó: wikimedia.org)