Szijjártó: Magyarország 37 millió euró értékben ajánl segítséget Ukrajnának

A tárcavezető a Lengyelország és Svédország által szervezett, Ukrajna megsegítését célzó donorkonferencián felszólalásában kiemelte: Magyarország nem akarja az ukrajnai háborút, épp ellenkezőleg, azt szeretné, hogy a béke, amint lehet, visszatérjen a régióba. Magyarország Ukrajna mellett áll és támogatja az ország szuverenitását - jelentette ki.

Hangsúlyozta: "teljesen egyértelműen meg tudjuk különböztetni, hogy ki az, aki támadó és ki az, aki megtámadott". Elítéljük a katonai agressziót Oroszország részéről és elítéljük az emberi jogok súlyos megsértését, továbbá sürgetjük az elkövetett háborús bűnök azonnali feltárását - mondta.

Úgy értékelt: Magyarország szolidaritását bizonyítja, hogy eddig 670 ezer menekültet fogadott be és mindazoknak munkát kínál, akik hosszú távon szeretnének itt maradni, a gyermekeknek pedig iskoláztatást biztosítanak. Minden Ukrajnából érkező menekültet beengedünk Magyarország területére és mindannyiuknak segítünk - hangoztatta.

A külügyminiszter kifejtette: a Magyarország által felajánlott segítség öt elemből áll. Először is Magyarország készen áll, hogy egy iskola és kórház újraépítésében részt vegyen Kijev térségében, de ha Ukrajna más helyszínt szeretne, akkor ehhez alkalmazkodni fogunk - mondta.

Közölte: mivel egyre több belső menekült van Ukrajnában, aki a háború elől Ukrajna nyugati részébe érkezik, Magyarország számukra mobil otthonokat biztosít, ezeknek a szállítását bármikor el tudjuk kezdeni. Harmadik elemként Magyarország ezer ösztöndíjas helyet ad Ukrajnából érkező diákoknak, hogy folytathassák egyetemi tanulmányaikat - mondta.

Úgy folytatta, Magyarország sebesült ukrán katonáknak biztosít ellátást magyar kórházakban, számbeli korlátozás nélkül. Végül pedig lehetővé teszi 130 ezer gyermek ellátását speciális kórházakban - tette hozzá.

Szijjártó Péter jelezte, az öt elem együttes értéke 37 millió eurót tesz ki.

Az Európai Unió további 200 millió eurót szán az Ukrajnán belül menekülő emberek támogatására - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke csütörtökön Varsóban, az ott rendezett nemzetközi donor-konferencián, amely résztvevői összesen 6,1 milliárd eurónak megfelelő összeg továbbítására kötelezték el magukat.

A Mateusz Morawiecki lengyel és Magdalena Andersson svéd kormányfő kezdeményezésére szervezett, Ukrajna humanitárius támogatását célzó adományozói konferencián az EB-elnök megerősítette: az EU egyebek mellett a Moszkvával szembeni gazdasági szankciókkal segíti Ukrajnát. Úgy látta: a szerdán általa bejelentett hatodik szankciócsomag "nagyon mélyen felszántja Oroszország gazdaságát".

A háború kezdete óta az Európai Unió 4 milliárd eurót szánt Ukrajna támogatására, ezen belül az Európába menekültek érdekében 3,5 milliárd eurót mozgósított, az Ukrajnán belül áttelepülők megsegítésére pedig eddig 1,8 milliárd euró továbbítására kötelezte el magát - idézte fel von der Leyen.

Bejelentette: a varsói donor-konferencia keretében az EU újabb, 200 millió eurót érő támogatást ajánl fel az ukrajnai belső menekültek megsegítésére.

Ukrajna háború utáni felépítéséről az EB elnöke elmondta:  "amennyiben képesek leszünk beruházni több százezer milliárd eurót, végrehajtani a reformokat, akkor nemcsak újjáépítjük Ukrajnát, hanem utat is törünk neki az EU-ba".

Magdalena Andersson 23 milliárd dollárt érő támogatást jelentett be Svédország részéről.

Mateusz Morawiecki a rendezvény végén közölte: a résztvevők összesen 6,5 milliárd dollár (6,1 milliárd euró) továbbítására tettek ígéretet. "A mai nap mutatja, hogy továbbra is támogatjuk Ukrajnát, és hogy nincsenek köztünk egoisták" - jelentette ki a lengyel kormányfő.

A konferenciát megnyitó beszédében Morawiecki rámutatott: Ukrajnának napi 12 tonna humanitárius segítségre van szüksége, a jelenlegi segélyszállítmányok ennek 25 százalékát fedezik. Nagyobb pénzeszközök szükségesek az élelmiszer, a higiéniai termékek beszerzéséhez - emelte ki.
A rendezvényen részt vett mások mellett Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Eduard Heger szlovák, Andrej Plenkovic  horvát, Sanna Marin finn, Irakli Garibasvili georgiai, valamint Katrin Jakobsdottir izlandi kormányfő, valamint Denisz Smihal is. Az ukrán kormányfő megerősítette a háború utáni felépítést célzó alap létrehozásának tervét, melynek köszönhetően korszerű európai állammá fejlesztenék Ukrajnát.

Az online bejelentkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláhúzta országa uniós tagjelölti státusza gyors elfogadásának fontosságát.  Azzal érvelt: Európa nagyobb mértékű egyesítése jó válasz lesz arra, hogy Oroszország "az egységes Európa elleni ütésnek" szánta Ukrajna megtámadását.

(MTI)