Szervusz, jogállam!

Olyan nagyon akarták sokan a többszörösen átfestett demokrata-liberálisokat hatalmon látni, akiknek a szocdemesek menesztése volt a közvetlen célja, hogy oda sem figyeltek: ennek a pártnak nincs programja, csak azt cselekszi, amit az államelnök, Klaus Iohannis mond, aki minden hatalmat a kezébe akar kaparintani. Most éppen azon munkálkodik, hogy a jogszolgálatot és a parlamentet is maga alá gyűrje. Ezzel aztán a demokráciának adnak egy nagy pofont, és szervusz, jogállam, eltűnik még az a néhány forgácsnyi is belőle, ami volt.

Összeeszkábálnak gyorsan egy előrehozott választást, hogy a hírszerző szolgálatok segítségével a parlamentbe saját embereiket tegyék. Olyanokat, mint a liberálisok alelnöke, a demokrata pártból átigazolt Raluca Țurcan, aki egy ép mondatot nem tud elmondani, és aki a moszkvai Puskin Intézetben élesítette elméjét. Az EP-ben már ott tanyázik a túlzott nacionalizmusáról ismert Rareș Bogdan vagy Mircea Hava, meg a kommunista párttól kezdődően öt-hat politikai csoportosulást megjáró, a börtön előszobájában is megfordult Vasile Blaga.

Politikai elemzők, egyetemi tanárok kezdtek arról értekezni, hogy miként ködösítik az EU vezérei és az Egyesült Államok korifeusai után mifelénk is az általuk kiadott utasításokat. A locsifecsi Ludovic Orban kikottyantotta, hogy a szocdemesek menesztése Brüsszel utasítására történt, hogy az Európai Parlament vezérkarában az arányokat a néppártiak javára megváltoztathassák. Persze, brüsszeli ötletet kivitelező liberális manőver volt az is, hogy megnöveljék 4 százalékra a költségvetési hiányt, és elsírhassák magukat, hogy nem lesz pénz sem béremelésre, sem nyugdíjkiigazításra. Mert ez volt az egyik pont, amely a külföldi „befektetőket” zavarta.

A szocdemesek által adott pénzügyi könnyítéseket ugyanis nem tartották elégségesnek. Azt kérték tőlük, hogy a büdzsé pénzét inkább nekik adják, úgymond beruházásokra. És mondták, hagyják békén az energia monopóliumait, a bankokat, a távközlési cégeket, ne firtassák ezek törvénysértő ügyleteit. Azt pedig teljesen lehetetlennek tartották, hogy a fekete-tengeri kőolaj bevételéből ne ők vigyék el a summa nagyját, hanem az ország kapjon többet belőle. A szocdemesek tehát egy rakás baklövést követtek el, menniük kellett.