Szemben a szokással

Ez a gyakorlat a kilencvenes évek elejére vezethető vissza, amikor a lej instabilitása miatt az eladók nem mertek a hazai pénznemben számolni, mivel előfordulhatott, hogy ha valaki eladta lakását, az érte kapott lej néhány hét múlva már töredékét érte. Érdekes, hogy például Magyarországra nem jellemző ez a gyakorlat, ott jellemzően forintban határozzák meg az ingatlan- és gépjárműárakat és szolgáltatások értékét is. 

Az alkotmány és a Román Nemzeti Bank szabályozásaival ellentétben az euró az elmúlt évtizedekben Románia de facto fizetőeszközévé vált, ezzel csökkent a lejbe vetett bizalom, és gazdaságilag indokolatlanul csökkent a hazai pénznem vásárlóereje, hívják fel a figyelmet Szociáldemokrata párti (PSD) politikusok. Az ellenzéki parlamenti képviselők egy csoportja ezért törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe, amely előírná, hogy a szerződéseket és kifizetéseket is kötelezően lejben kelljen meghatározni, nem pedig euróban. Ez megtiltaná, hogy míg Románia hivatalosan is be nem vezeti az eurót, addig az adásvételi szerződésekben, a telefon, internet, kábeltévé, közmű, hulladékgazdálkodás, közszállítás szolgáltatások vagy bankokkal, lízingcégekkel, biztosítókkal kötött szerződésekben euróban adják meg az értéket.

A törvénykezdeményezők rámutatnak, az is kialakult szokás, hogy fizetéskor nem a hivatalos árfolyamon, hanem egy magasabb váltóértéken számolják át az eurós összeget lejbe, és ezzel a vásárló veszít, de ugyancsak neki kell felvállalnia a hivatalos hazai pénznem gyengülésének kockázatát. A törvénytervezet továbbá előírja, hogy a kifizetések és átutalások értékét csak román lejben lehet meghatározni.

Mindez alól kivételt képeznek azon cégek, amelyek a Román Nemzeti Bank előírásai alapján valutában végezhetnek pénzügyi tranzakciókat, így például a valutaváltók. Szabályoznák továbbá azt is, hogy az euróban meghatározott és lejben fizetendő összegek referencia árfolyama nem lehet magasabb, mint a kifizetés napján érvényes jegybanki hivatalos árfolyam.

Mivel a romániai gazdaságban annyira mélyen gyökerezik a gyakorlat, hogy a két-három átlagfizetésnél nagyobb értékű tárgyak és szolgáltatások árát euróban határozzák meg, kétséges, hogy a törvényi szabályozás mennyiben változtatna például a lakás vagy autó árának meghatározásában, véli a megkérdezett gazdasági szakember. A jelenleg érvényes szabályozás szerint, akik lejben kapják fizetésüket, csak lejben vehetnek fel bankhitelt, ennek ellenére a lakások árát úgy számítják ki, hogy a bankhitelből kapott lejre mennyi eurót tud vásárolni az ügyfél.

Erdei Dolóczki István RMDSZ-es képviselő, a képviselőház pénz- és bankügyi bizottságának tagja szerint a törvénykezdeményezés azért is aggályos, mert beavatkozik a szabadpiac működésébe, korlátozza a szolgáltatók lehetőségeit, akiknek az inflációval is kell számolniuk, ezért kérdéses, hogyan reagál erre a Versenytanács. A szakember szerint az árak euróban való meghatározásának gyakorlata a magas infláció miatt alakult ki, viszont mivel a vásárlók gyakran tájékozatlanok, elfogadják a feltételeket, és kiszolgáltatottakká válnak. Erdei Dolóczki István úgy véli, tájékoztatással kellene arra biztatni a vásárlókat, hogy döntsenek tudatosan, részesítsék előnyben azokat a vállalkozókat, amelyek lejben határozzák meg az áraikat, és ha ez a gyakorlat elterjed, másoknak is viszonyulniuk kellene hozzá, így magától szabályozódna a piac.