Székelyföldre is kiterjesztik

Hamarosan indul a magyar kormány által finanszírozott gazdaságélénkítő stratégia, a Székelyföld-program, jelentette be Kozma Mónika (képünkön). A finanszírozási program lebonyolításával megbízott Pro Economica Alapítvány ügyvezetője a sepsiszentgyörgyi közgazdász vándorgyűlésen rámutatott: négy fontos területet azonosítottak.

Mezőgazdaság, fa- és erdőgazdálkodás, turizmus és emberierőforrás-fejlesztés – ezeket a területeket fogja támogatni a magyar kormány. A gazdaságfejlesztési stratégia célja, hogy olyan gazdasági környezetet teremtsenek, amelynek köszönhetően a Romániában élő magyar közösségek könnyebben boldogulnak szülőföldjükön.
Első lépésként a mezőségi szórványtelepüléseken sikeresen bonyolították le a programot. A Mezőség-programra mintegy hatszáz pályázat érkezett, amelyekből 495-öt finanszíroztak. A magánszemélyek és cégek egy-egy pályázatra legtöbb 15 ezer eurót kaphattak.
A Pro Economica Alapítvány a Székelyföld-program előkészítésén dolgozik, hogy hamarosan elindulhasson a Kovászna, Hargita és Maros megyére kiterjesztett új pályázati lehetőség. Ezt majd a www.proeconomicaalapitvany.ro oldalon hirdetik meg. Kozma Mónika szerint a mezőgazdaság támogatásával a minőségi élelmiszer-előállítás a kiemelt cél. Székelyföldre a családi, háztáji gazdálkodások jellemzőek, ezeket szövetkezeti rendszerbe is szeretnék terelni, ahol teljes értékláncban, az alapanyagtól a késztermékig hozzáadott értéket tudnak termelni.
Továbbá Székelyföldön üdvös lenne egy erdőalap létrehozása is, illetve felmerült a bogyós gyümölcsök hasznosítása is, hiszen jelenleg az erdőkben megtermett gyümölcsök 5 százalékát tudják szervezetten begyűjteni, eladni, holott óriási rá a kereslet. A turizmus területén a finanszírozási programot az épített örökségre, gyógyturizmusra, az ökoturizmusra, valamint a gasztro- és borturizmusra szeretnék felfűzni, ez utóbbi esetében Magyarországról lehetne tudást hozni Székelyföldre. A humánerőforrás fejezet esetében a vállalkozók életét kívánják segíteni, így cégek bevonásával duális képzéseket, illetve célzott ösztöndíj-programokat támogatnak.
Kozma Mónika emlékeztetett, a román politikum részéről erős ellenállás bontakozott ki a Magyarországról támogatott gazdaságfejlesztő program kapcsán. Azt mondták, két EU-tagállam között nincs szükség ilyen támogatási rendszerre, mivel ez versenyelveket sérthet. Az alapítvány ügyvezetője viszont a mezőségi tapasztalatokból kiindulva rámutatott: Maros megyében ugrásszerűen megnőtt a magánszemélyek és vállalatok adóbefizetése, mivel a pályázóktól adóigazolásokat kértek, emellett a román állam 5 millió lej körüli áfával gazdagodott a lebonyolított befektetési programok által. A cégek 70 százaléka helyi vagy Maros megyében bejegyzett cégektől vásárolta berendezéseit, így a profit is a megyében maradt. <<