Székelyföld autonómiájáért tüntettek Marosvásárhelyen

A tüntetés kiáltványát a demonstrációt meghirdető Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs olvasta fel az 1854-ben kivégzett székely vértanúk emlékműve körül összesereglett tömeg előtt, szavait a tüntetők többször is az "autonómiát" rigmust skandálva szakították félbe.

A közfelkiáltással elfogadott petícióban a tüntetők tiltakoznak "a román állampolgárságú magyarok elnyomása, a magyar közösség megfélemlítése" ellen. A dokumentumban hiteltelennek nevezik az EU soros elnökségét ellátó Románia jelmondatát, miszerint "A kohézió európai érték", azzal vádolva a bukaresti kormányt, hogy szándékosan elszegényíti Székelyföldet és ehhez uniós eszközöket is igénybe vesz. A tüntetők azt követelték, hogy Bukarest hagyjon fel ezzel a gyakorlattal és kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel.

A marosvásárhelyi megmozdulás a 165 éve kivégzett székely vértanúk hősiességét és elkötelezettségét idéző megemlékezéssel és szónoklatokkal kezdődött.

Izsák Balázs a tüntetőkhöz intézett beszédében leszögezte: a székely nép nem mond le Székelyföld területi autonómiájáról, törekvésük pedig nem jelent fenyegetést senki számára. Hozzátette: a tüntetéssel a nemzeti régiók védelmét célzó európai polgári kezdeményezésnek is nyomatékot akarnak adni. Az SZNT elnöke "a székely jövőépítés első európai sikereként" értékelte, hogy a luxemburgi bíróság az SZNT-nek adott igazat a kezdeményezés bejegyzését eddig elutasító Európai Bizottsággal folytatott jogvitában.

Izsák Balázs szerint a kedvezőtlen nemzetközi körülmények és a romániai alkotmányos aggályok nem az autonómiaküzdelem feladására, hanem az akadályok lebontására kell sarkallják a székelységet.

Tőkés László beszédében úgy értékelte: a centenáriumát ünneplő román politikai osztály "fesztív" magyarellenességben éli ki magát, és nem akarja megérteni, hogy az erdélyi magyarok nem akarnak az elűzött és kiárusított szászok és svábok sorsára jutni.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a román hatalom igazságtalanul börtönözte be a terrorváddal elítélt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, hogy megfélemlítse a szabadságáért és autonómiáért kiálló székely népet. A tömeg "Szabadságot Bekének", "Szabadságot akarunk, terroristák nem vagyunk" rigmussal követelte a terrorváddal bebörtönzött foglyok szabadon bocsátását, akikről - az egyiküknél talált petárdákra hivatkozva - az ügyészek azt állították, hogy pokolgépeket készültek robbantani Románia nemzeti ünnepén.