2018. augusztus 23., 00:082018. augusztus 23., 00:08
Szobrot, emléktáblát, emlékművet annak szoktak állítani, akinek éltében végzett munkásságával egyetért a tisztelő utókor. A nemzeti viszketegségben helyét nem találó fiatal Románia a mai napig is nagyobb súlyt fektet a vélt nemzeti dicsőség kötelező imádatára, mint pl. az egészségügy, az úthálózat, milliók anyagi és munkalehetőségbeli megsegítésére; a nyugdíjakat említsem még, és mit még?
A nemzeti, magasztaló szobrokat meg se próbálom sorolni. Esetleg a nemzetközileg is nevetségessé vált, sok (főként erdélyi) anyafarkast a tereken, amint szoptatják Romulust és Rémust. Nem mást jelent ez a román tantervekben és tankönyvekben, Akadémián sem, mint a római származást. Igaz, annyi köze is van a románságnak Rómához.
Háromszék (Kovászna) megye a monumentálisra tervezett és satnyára ficamodott román nemzeti ünnepi esztendőben két szobrot is kap, ha nem is szoptató anyafarkast. Az egyik Mihai Eminescué (1850–1889, eredeti nevén Eminovici) lenne. A költő, aki a román nyelv megújításában sokat tett, szobrot itt is kap, a többi száz valahány mellett. De hogy miért éppen Kovásznán, Háromszéken? Azt tudjuk. Amiért az anyafarkas Kolozsváron, Ludason, százfelé még. És szemponterősítő, hogy Eminescu elemi erővel gyűlölte a magyarságot, Magyarországot, cakompakk. Ő írta és hirdette, hogy a Dnyeszter folyótól a Tiszáig minden Romániához tartozik, ha a fene fenét eszik, akkor is. Nem mellékesen említem meg, hogy Budapesten mai napig is fenn egy emléktábla Eminescuról a belvárosban, egy ház oldalán. S azt se zárójelben, hogy Ady, Kosztolányi, Babits, Ignotus, Juhász Gyula, Móricz egykori lapjának, a Nyugatnak mai napig sincs emléktáblája az egykori szerkesztőség épületén, Budapesten, a belvárosban!
Kovásznán a másik szobor a Iuliu Maniu egykori politikusé lenne. Nyelek egyet, és idézem Maniu szavait. „Az önrendelkezési jog nem községek, nem enklávék, hanem népek, területileg összefüggő, egységesen lakó nemzetek részére van elismerve. Mi jogot tartunk a románok önrendelkezésére, akárhol élnek is Magyarországon…”
Na? Itt és most? És mi, magyarok, Székelyföldön? Sorsunkból idézek, egyik sorsdalunkból: „Varjúsereg lepte be az egész tájat, idehaza gyász borít be minden székely házat…
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!