Sok kiadás, kevés jövedelem

Miklós Zoltán megállapította, hogy az Európai Unióban a kormányok számos módszert találtak a válságkezelésre és a rászorulók támogatására, így ársapkát vezettek be az energiaárakra, közvetlen támogatást nyújtanak, csökkentették az energia áfáját, visszatértek a szabályozott energiapiacra vagy extra profitadót vezettek be a nagyvállalatokra. Románia ezen intézkedések „keverékét” alkalmazza, vagyis kompenzált áron adja a villanyt és gázt a lakosságnak, illetve kis és közepes vállalkozásoknak, emellett a kisnyugdíjasok 250 lejes támogatást kapnak, az üzemanyagok árát 50 banival kompenzálják, a cégek adómentesen 200 lejjel megnövelhették a minimálbéren dolgozó alkalmazottak fizetését, megemelték az élelmiszerjegyek értékét és hitelmoratóriumot vezettek be. Másik oldalon a költségek csökkentése érdekében a közszférában befagyasztották az alkalmazásokat és 10 százalékos költségmegtakarításra kötelezik a minisztériumokat.

A gazdasági szakpolitikus szerint ahhoz, hogy megértsük az ország jelenlegi pénzügyi helyzetét, előbb meg kell érteni annak kontextusát. Felidézte, hogy a válság előtti utolsó „normális” években, 2016 és 2019 között még 4% fölött volt az éves gazdasági növekedés, majd következett a koronavírus-járvány okozta válság, idén a szomszédos háború és az energiaválság. Miklós szerint törvényszerű a gazdaság ciklikussága, vagyis a fejlődési időszakot lassulás vagy válság követi. Ehhez képest a kormány indokolatlanul túlköltekezett azokban az években, amikor magától is lendületben volt a gazdaság és olyan költségeket vállalat, például a közalkalmazottak fizetésének növelésével és nyugdíjemeléssel, amelyek a mostani kiadásokat is meghatározzák, ezért korlátozott a mozgástér, amivel meg lehet védeni a gazdaságot és segíteni a rászorulókat.

A politikus emlékeztetett, hogy a túlköltekezés miatt 2019 végére az uniós tagállamok közül egyedül Románia ellen indult túlzott deficit-eljárás. 2020-ban következett a koronavírus-válság és választások is voltak, ami tovább pörgette az állam túlköltekezését, a deficit megközelítette a 10 százalékot, mert sokba került az egészségügy és a munkahelyek védelme. Tavaly a gazdasági növekedés már visszaállt a válság előtti szintre, viszont idén érkezett a háború, egy nagymértékű energiaválság és a magas infláció. Úgy véli, a legnagyobb gondot az jelenti, hogy megnövekedtek az állam kiadásai, miközben alacsonyak az adóból származó jövedelmek, amely GDP-arányosan alig 26–27%-ot tesznek ki, miközben az európai uniós átlag 40%. Emellett óriási a nyugdíjpénztár hiánya, ezért évi 12–13 milliárd lejjel kell más forrásokból pótolni a nyugdíjakra szánt alapot, de problémát okoz, hogy méltánytalan az adózási rendszer és alacsony az adóbehajtás hatékonysága. Mindezek miatt korlátozottak a kormány beavatkozási lehetőségei, állapította meg.

Az „edzőtáborban” részt vevő fiatalok abbéli kérdésére válaszolva, hogy mibe éri meg befektetni, a közgazdász-politikus kifejtette: legjobb, ha önmagukba fektetnek be, képzik magukat, okleveleket szereznek, mert az ilyen beruházás az élet folyamán mindig maradéktalanul megtérül.

Fotó: Facebook/MIÉRT