A német kancellár írásában a legnagyobb hangsúllyal Oroszországot és Kínát nevezte meg olyan országként, amelyek fenyegetést jelentenek a többpólusú világrendre. Úgy vélte, ennek a fenyegetésnek az ellensúlyozására erősebb európai és transzatlanti egységet kell létrehozni.
A transzatlanti partnerség továbbra is létfontosságú ahhoz, hogy a Nyugat szembe tudjon szállni a szövetségesek területét érintő esetleges orosz fenyegetésekkel. Továbbá Kína törekvése az elszigetelődésre és Tajvannal kapcsolatos politikája is arra mutat, hogy Európának és Észak-Amerikának új és erősebb partneri kapcsolatokat kellene kiépítenie világszerte más országokkal – írta Scholz.
„Németországnak eltökélt szándéka, hogy garanciája legyen az európai biztonságnak, ahogyan szövetségesei elvárják tőle. Az Európai Unión belül hídépítő szerepet akar betölteni, és azon akar munkálkodni, hogy a globális problémákra multilaterális megoldásokat találjanak” – tette hozzá.
Scholz kifejtette, hogy szerinte a világ jelenleg korszakváltással szembesül: Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja véget vetett egy korszaknak, „az imperializmus visszatért Európába”.
Amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök kiadta a parancsot az Ukrajna elleni támadás megindítására, azzal azt a békét biztosító nemzetközi és európai berendezkedést zúzta szét, amelynek felépítése évtizedeket vett igénybe. Oroszország most erővel akarja átrajzolni a határokat, és ismét tömbökre, befolyási övezetekre akarja felosztani a világot.
A német kancellár hangsúlyozta: a világ nem engedhet Putyinnak, Oroszország „bosszúra törő imperializmusát” meg kell állítani.
Ennek érdekében Németországnak az európai biztonság egyik legfőbb garantálójaként kell fellépnie, növelnie kell a katonai beruházásait, meg kell erősítenie az európai védelmi iparágat, keleten fokoznia kell katonai jelenlétét a NATO-ban és erősítenie kell részvételét az ukrán hadsereg kiképzésében és felszerelésekkel történő ellátásában.
Scholz világossá tette, hogy Németország – ameddig csak szükséges – továbbra is támogatni fogja fegyverekkel Ukrajnát.
Kitért arra is, hogy az EU, a NATO és a G7 tagjait nemcsak az orosz katonai agresszió elítélése egyesítette, hanem a válság miatt nagy lendületet kaptak azok a változások a gazdasági és energetikai politikában, amelyek már amúgy is elindultak.
„Hosszú távon ezek komoly károkat okoznak majd Oroszországnak, és segítik az egyébként is elengedhetetlen átállást a tiszta energiaforrásokra” – emelte ki a német kancellár.
forrás: MTI
fotó: wikimedia.org
Csíkszék
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!