Románia elvesztette a pert, melyet a nemzeti régiók ügyében az Európai Bizottság ellen indított

Az Európai Unió luxembourgi Törvényszéke által szerdán kimondott ítéletet az intézmény honlapján ismertették. A Törvényszék elutasította Románia keresetét.

A bírói testület megállapította: az EB csak akkor tagadhatja meg egy európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét, ha arra a következtetésre jut, hogy teljesen kizárható a kezdeményezés nyomán olyan javaslat benyújtása, mely az uniós szerződések végrehajtásához kapcsolódó jogi aktusra irányul. Ha az EB nem juthat ilyen következtetésre, köteles nyilvántartásba venni a polgári kezdeményezést, hogy lehetővé tegye az intézményeken belüli politikai vitát, amely e nyilvántartásba vételt követően kezdődik.

Az első fokon kimondott ítélet ellen a közléstől számított két hónap és tíz napon belül lehet kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést benyújtani a Bírósághoz.

Románia 2019 júliusában nyújtott be keresetet az Európai Unió Törvényszékéhez, azt kérve, hogy semmisítse meg a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételéről szóló EB-határozatot. Az Európai Unió luxembourgi törvényszéke honlapján elérhető kereset szerint Románia úgy ítélte meg, hogy az EB túllépte a hatáskörét, amikor 2019-ben nyilvántartásba vette a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést. Románia álláspontja szerint a szabályozni kívánt kérdésben az EU nem illetékes.

Míg az Európai Unió Törvényszéke elbírálta Románia keresetét, a polgári kezdeményezést elindító Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és partnerei teljesítették a kezdeményezés érvényességi feltételeit. Több mint 1,4 millió támogató aláírást gyűjtöttek össze, és a megkövetelt hét helyett 11 országban gyűjtöttek a küszöbértéknél több aláírást. Eddig hét ország illetékes hatóságai igazolták hivatalosan is a küszöbérték túllépését, ez pedig az aláírásgyűjtés érvényességét jelzi.

Románia korábban az alperes oldalán lépett be abba a perbe, amelyet a kezdeményezők nevében Izsák Balázs és Dabis Attila indított az Európai Bizottság ellen. A bizottság ugyanis 2013-ban úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nyilvánvalóan nem tartozik a hatáskörébe, és akkor még elutasította a polgári kezdeményezés bejegyzését. A bizottság hat évi pereskedés és egy jogerősen elveszített per nyomán vette nyilvántartásba 2019-ben a polgári kezdeményezést. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán lépett be.

A nemzeti régiókért elindított európai polgári kezdeményezés lényege, hogy az EU tagállamai a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló kohéziós források elosztásánál legyenek tekintettel a régiók nemzeti, kulturális jellegzetességeire is.

Izsák Balázs: Románia a saját külpolitikai tekintélyét rombolja

Románia a saját külpolitikai tekintélyét rombolja, amikor az európai polgári kezdeményezésekkel szemben pereskedik, és rendre elveszíti ezeket a pereket - jelentette ki egy szerdai sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Izsák Balázs, a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés bizottságának képviselője annak a pernek a kapcsán, amelyet Románia szerdán veszített el az Európai Unió luxembourgi törvényszékén.

Románia azt kérte az EU Törvényszékétől, hogy semmisítse meg az Európai Bizottság (EB) határozatát, amellyel nyilvántartásba vette a nemzeti régiókról indított polgári kezdeményezést. E 2019-ben történt nyilvántartásba vétel után kezdődhetett el a kezdeményezést támogató aláírások gyűjtése.

Izsák Balázs, aki egyben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke - az MTI-hez eljuttatott közleményében - emlékeztetett rá, hogy ez immár a negyedik olyan per, amelyben Románia a polgári kezdeményezésekkel szemben pereskedik, és amelyet az ország elveszít. Két perben az EB melletti beavatkozóként volt pervesztes, kettőben pedig felperesként.

"A mi számunkra a kérdés, hogy ebből tanulnak-e valamit Románia kormányai és a román politikai osztály? Tanulnak-e valamit abból, hogy a presztízsveszteséggel Románia külpolitikai tekintélyét rombolják, és felébred-e bennük a szándék, hogy kilábaljanak a folyamatos válságból?" - tette fel a kérdést Izsák Balázs.

Hozzátette: a Székely Nemzeti Tanács célkitűzése, hogy alkotmányos eszközökkel, párbeszéd útján érje el Székelyföld területi autonómiáját. A polgári kezdeményezés, amely a nemzeti régiók gazdasági emancipációját szolgálná, Székelyföld esetében szintén az autonómia felé vezet. Izsák Balázs szerint a kezdeményezés Romániának, Spanyolországnak, Olaszországnak és más EU-tagállamoknak, valamint magának az EU-nak is azt kínálja, hogy konfrontáció helyett válasszák a fejlesztés, az építés útját. Úgy vélte: ennek a megértését nem csak a többségi nacionalizmus, hanem a globalizmust támogató "progresszív" ideológia is gátolja, amely tehetetlenségre kárhoztatja és a válságok megoldására képtelenné teszi az Európai Bizottságot.

"A pert Románia veszítette el, de az igazi vesztes a román állampolgárok közössége. Ezzel szemben a Székely Nemzeti Tanács ismeri a felfelé vezető utat" - áll a sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóról kiadott közleményben.

(MTI)