Román államfő-választás európai erőtérben

Három olyan esemény is történt az európai politikai színtéren, melynek kézzelfogható következményei vannak a közelgő romániai választásokra, és melyek alapján nem túlzás azt állítani, hogy a föderalizálódó európai politika kartácstűz alá vette a bukaresti kormánykoalíciót. Az események a következőek: 1. az Európai Parlament nyilvánossága előtt elfogadott határozat, amely akárcsak a 2. esemény, az Európai Bizottság jelentése, ami jogi következményei okán valamivel fajsúlyosabb – a román igazságügyi reformmal kapcsolatos aggodalmaknak ad hangot. A harmadik esemény a múlt héten történt: az európai liberális pártszövetség, az ALDE madridi kongresszusa.

Ismerve a román pártpolitikai szereplők és a hatalmi ágak között zajló ádáz küzdelmet, az első két esemény egyértelműen rosszul jött a PSD–ALDE-kormánykoalíciónak. A presztízsveszteség mellett a Bizottság jelentése azzal fenyegeti Bukarestet, hogy 2019 utánra is elhúzódik az igazságügy monitorizálása, ami pedig egy meglehetősen szokatlan árukapcsolás folytán a majdani schengeni csatlakozást is késleltetni fogja. Vagyis a jelentés kormány kül- és belpolitikai agendáját, teljesítményét fenyegeti, mivel jóvátételként a nagy nehézségekkel átvitt igazságügyi reformtörvény újraszabását követeli.

Az EP határozata csak ezt a szándékot nyomatékosítja, de a történet pikantériája az, hogy a padsorokban ülő ALDE képviselők, a kisebbik román kormánypárt testvérszervezetének küldöttjei is megszavazták. Akárcsak a Fidesz esetében, amikor pártcsalád ide vagy oda, az európai Néppárt felsorakozott a Magyarországot elítélő jelentés mögött.

Az államfői ambíciókkal kacérkodó Tăriceanu ALDE-jére nézve megalázó szavazáshoz a 3. eseményen hozták össze a többséget az európai pártpolitikát irányító erők. Jelesen a francia kormányfő, ki valamiért – valószínűleg egy brüsszeli centrális erőtér kialakítása érdekében, magára öltötte a liberális palástot. Éppen a szóban forgó kongresszuson, ahova a román ALDE-elnök nem tudott elutazni, mivel ugyanaznap a parlamentben mentelmi jogáról szavaztak – ellenzéki kezdeményezésre. Így Romániát egyedül politikai ellenlábasa, a mozgalmár Cioloș képviselhette. Véletlen?

Pozsony János