Rekordsebességgel melegszik az Északi-sarkvidék

A 2018 Arctic Report Card szerint a 2018-as évnél csak 2016 volt melegebb a régióban. Az északi területek emelkedő hőmérséklete felforgatja a jellegzetes időjárási mintákat, a folyamat okozza a súlyos téli viharokat az Egyesült Államok keleti részén és a szélsőséges márciusi hidegbetöréseket Európában - áll a jelentésben.

"Az Arktisz légkörének és óceánjának folytatódó melegedése hatalmas változásokat okoz a környezetben az előre megjósolt és más, egyelőre elképzelhetetlen módokon" - figyelmeztetnek a szakértők. Hozzátették: új és gyorsan kialakuló veszélyek öltenek formát ami miatt rendkívül nagy a bizonytalanság a környezeti változások hatását illetően.

A sarkvidéki levegő hőmérséklete az elmúlt öt évben, 2014-től 2018-ig minden korábbi rekordot megdöntött a feljegyzések kezdete, 1900 óta. Ez a trend különbözik minden más rögzített periódusétól - állítja a 12 ország 81 kutatója által összeállított jelentés.

A legutóbbi vizsgált 12-hónapos ciklusban, 2017 októbere és 2018 szeptembere között az Északi-sarkvidék átlagos éves hőmérséklete 1,7 Celsius-fokkal haladta meg az 1981-2010-es átlagát.

A Jeges-tengert borító jégtakaró eddig csupán egy évben volt kisebb, mint 2018-ban, a Bering-tengeren pedig negatív rekordot döntött a téli jég kiterjedése a 2017-2018-as szezon egészét illetően.

Az Északi-sarkvidék kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a bolygó többi része, de a hatásai egyáltalán nem elszigeteltek, hanem elnyúlnak egészen a közepes szélességi körökig. A melegebb Északi-sarkvidék ugyanis csökkenti az északi és déli területek közti különbséget, amely a sarkvidéki futóáramlatok, a folyók és a repülőgépek szintjén fújó erős szelek fő hajtóerejét adják - közölte a NOAA.

A futóáramlat egy viszonylag keskeny csík a Föld felső légkörében, ahol nagy sebességgel áramlik a légkör. A Földön ezeknek nagy hatásuk van a felszíni meteorológia alakulására, a szubtropikus és a poláris áramláson keresztül. A futóáramlat többnyire több ezer kilométer hosszúságú, több száz kilométer szélességű, több kilométer vastagságú levegőréteg.

Ebben a melegedő környezetben a futóáramlatok hullámzóbbakká válnak, aminek hatására a meleg levegő távolabbra jut el északra, a hideg levegő pedig messzebbre jut a déli vidékekre ahhoz képest, amikor az áramlat erős és viszonylag egyenes - állítják a szakértők.

A tudósok szerint bizonyítékok vannak arra, hogy ezek a változó futóáramlatok (a felső légkörben nagy sebességgel áramló, többnyire több ezer kilométer hosszú, több száz kilométer széles és több kilométer vastag levegőrétegek) okozzák a heves viharokat.

"Figyelemre méltó, szélsőséges időjárási események esnek egybe a futóáramlatok mély hullámaival: ilyen a 2017 őszén az Északi-sarkot érő hőhullám, a heves téli viharok az Egyesült Államok keleti részén 2018-ban és a márciusban Európában tapasztalt hidegbetörés" - emelték ki a kutatók.

A melegedő sarkvidéki hőmérséklet pusztítást okoz a régió ökoszisztémájában, megtizedeli a rénszarvas-populációt és káros algavirágzást indít el észak felé, amely megbetegíti a tengeri élőlényeket. "Algákból származó toxinok tekintélyes mértékű koncentrációját találták sarkvidéki kagylók, fókák, rozmárok, bálnák és más tengeri élőlények szöveteiben" - olvasható a jelentésben.

Bár az olvadó jég több, legelésre alkalmas szárazföldi területet szabadít fel, a vadon élő rénszarvasok száma az északi-sarkvidéki tundrákon csaknem 50 százalékkal visszaesett az elmúlt két évtizedben. Az egyedszám csökkenésének okait egyelőre nem értik a tudósok.

Szintén nagy problémát jelent az Északi-sarkvidéken a tengeri mikroműanyag felhalmozódása. "A tengerekben lévő mikroműanyagot vizsgáló új globális kutatás szerint az Északi-sarkvidék vizeiben jóval nagyobb a koncentráció, mint a világ bármely más óceáni medencéjében" - derül ki a NOAA jelentéséből.

(MTI)