Rákkeltő gyomirtó?

Két évvel ezelőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felhívta a figyelmet arra, hogy a Roundup Gel nevű gyomirtó rákkeltő hatású lehet. Ennek alapanyaga a glifozát, amely egy olyan vegyület, amit – több más néven forgalmazott gyomirtóként – széles körben használnak Romániában és természetesen Háromszéken is. Akkor rákkeltő lehet a pityókánk? – tettük fel a kérdést, azonban a szakemberek szerint nem eszik ilyen forrón a kását.

„A glifozát a világ legnépszerűbb totális gyomirtója, mintegy 800 millió tonnát használnak fel évente mind az öt kontinensen, más-más név alatt. Én nem hallottam róla, hogy hirtelen rákkeltő hatásúvá vált volna” – mondta el megkeresésünkre Könczei Csaba, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. – A mezőgazdaságban tarlótisztításra használják. Ez nem egy szelektív vegyszer, hanem úgynevezett kontaktvegyszer, amihez hozzáér, egyszikű, kétszikű, nem számít, az többet nem lesz. Ezután lehet kultúrnövényt vetni, s azt már szelektív gyomirtóval kezelni – tette hozzá.
Mint kiderült, a legnagyobb felhasználója a vasút, hisz a töltéseket – „most ne a román vasutat nézzük” – gyommentesen kell tartani, és erre gyors, biztos, kényelmes és olcsó módszer.
– Visszatérve az eredeti kérdésre: a pityóka nem lehet rákkeltő, egyszerűen azért, mert ha a gazda – esetleg tévedésből – glifozáttal találta bepermetezni a növényt – azt senki nem fogja megenni, mert egyszerűen nem lesz, amit, ugyanis elpusztul – magyarázta Könczei.
Ezzel az optimista állásponttal mintha nem mindenki értene egyet. Az Amerikai Egyesült Államokban mintegy nyolcezernél tart már azoknak a peres ügyeknek a száma, amelyeket a Monsanto nevű óriáscég ellen indítottak a glifozát állítólagos rákkeltő hatása miatt. Noha nem kétséges, hogy a vegy­ipari óriás képes egy-két jó ügyvédet megfizetni, mégis eddig csaknem 300 millió dollár kártérítés kifizetésére kötelezték, mert nem figyelmeztette a vásárlókat a gyomirtó használatának esetleges következményeire. A botrányt „importálta” Európa, amennyiben a német Bayer csekély 63 milliárd dollárért megvásárolta a Monsantót, ám egyelőre annyi „haszna” származott belőle, hogy részvényeinek árfolyama tíz százalékkal csökkent.
Az esetet bonyolítja, hogy bár erősödik azok hangja, akik a glifozát betiltását sürgetik, még csak elképzelés sincs arról, hogy mivel lehetne helyettesíteni. Vannak ugyan más készítmények a gyakorlatban, de ezek egyelőre vagy drágábbak, vagy rosszabb hatásfokkal működnek, mint a glifozát.
Elvben lehetséges persze a gyomok mechanikai irtása, különböző időpontban és mélységben elvégzett talajműveléssel. Csakhogy ez nyáron a talaj nagymértékű vízvesztésével jár, ősszel pedig veszélyezteti az eróziónak kitett területeket. A vetőmag- vagy a zöldségtermesztésben szintén lehetetlennek tűnik elhagyni a totális gyom­irtót.
Egyelőre ott tartunk, hogy tavaly év végén az Európai Unió, igen szoros szavazással (Németország az utolsó pillanatban a vitatott vegyület mellé állt) öt évvel meghosszabbította a glifozát használati engedélyét.