Projekt húsz-húsz?

Csodálatos teremtmény az ember, mindenre talál megoldást. Lehet, hogy kő kövön nem marad, de megoldja a „dógokat”. Például, ha a gonosz Mohamed-követők bitorolják Jeruzsálemet, akkor nekünk, a jó európai keresztényeknek csak vissza kell szereznünk, nemde? És ha vaj’ három keresztes hadjáratban hiába koncoltunk fel férfit, nőt, gyereket, szamarat, tevét, mert visszavertek azok a gazemberek, dicső őseink kitalálták, úgy nyolcszáz esztendeje, hogy gyerekeket kéne küldeni, mert azok tiszták, nem bűnösök. El is indult vagy két csapat, ha nem is spilhózenes, de a legjobb esetben pelyhedző állú ármádia, oszt szépen tengerbe vesztek, elhullottak az éhségtől; a szerencsésebbeket eladták rabszolgának a businesst megszimatoló helybéliek.

Egy kecskebéka-szaltó időben és fejlődésben, máris 1966-ban vagyunk, a civilizáció fellegvárában. Intelligens olvasó máris kitalálta, az az USA kell legyen, és igaza volt. Íme, ott egy zseniális védelmi miniszter, Robert McNamara. (A kétszáz milliós Amerika férfiasan védte magát a tizenhatmilliós, tizennégyezer kilométerre levő Dél-Vietnámtól.) A miniszter úr szerette volna vegyszerrel Szaharává varázsolni a rizsföldeket, de mélységesen humánus társai nem mondtak okét a tervére. Sebaj, gondolt egy okosabbat.

Az volt a Project 100.000. Ha már úgyis ólomkoporsóba került annyi ezer amerikai fiatal, kár lenne a jó munkaerőt elvenni a Fordtól és a texasi farmokról, jöhetnek a mentálisan sérültek. Írni-olvasni alig tudó, sokszor a cipőfűző megkötésével hadilábon állók. Mit tudja a golyó, hogy Einstein vagy egy dilinyós húzza meg a ravaszt? Nem erővel, nem! Azt mondták nekik, fiúk, maholnap úgyis behívót kaptok, ha most jössztök önkéntesen, egy-kettőre hazakerültök. Aztán mintegy hatezer „McNamara-idióta” (elnézést, így nevezték őket) átkerült a hősi halottak jegyzékébe. Hányan maradtak csonkák, őrültek bele a harcba és hadifogságba…

Ne tessék aggódni, McNamara úr ágyban, párnák között halt meg, ejsze az enyémnél is nagyobb nyugdíjjal.

Hát igen, a gyengék, a tanulatlanok kiválóan teljesítenek ágyútöltelékként.

Kedves olvasó, segíts megválaszolni: mi lesz az iskolából kitiltott, „online” rablómese „oktatásban” részesült gyerekekből, fiatalokból? Ez lesz a Project 2020? (Pardon, húsz-húsz, ahogy miniszter asszonyunk mondta…)