Pityóka, a miénk

Magas árakkal indult az év a hazai burgonya piacán. A drágulás már az előző évben elkezdődött, miután sem a hazai, sem az európai uniós termékmennyiség nem alakult valami fényesen, az időjárásnak köszönhetően. Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, hogy ár szempontjából jó évet tudhatunk majd magunk mögött.

Egy kézdiszentléleki termelőtől megtudtuk, hogy az idei pityóka, a néha kedvezőtlen időjárás ellenére elég jól alakult. Leginkább a júniusi hónap folyamán akadtak gondok, ragyaszezon kezdődött, de a termelőknek, kisebb-nagyobb sikerrel sikerült megfékezniük. Könczei Csaba 20-25 tonna közé helyezi az idei átlagtermést.

Az igazgatótól azt is megtudtuk, hogy az importból származó krumpli nem fenyeget annyira minket, mint az előző években. Lengyelországban sem jó az idei termés, sőt ha Nyugat-Európát nézzük, akkor végképp nem kell emiatt aggódnunk. Kiegészítésként hozzáfűzte: „Az idei évben inkább azt tapasztaltuk, hogy már a lengyel autók visznek innen burgonyát, és nem fordítva.”

Kíváncsiságból kisebb termelőket kerestünk fel – akik nem nagy mennyiségben, viszont eladásra termelnek burgonyát –, hogy nekik mi a véleményük az idei termésről. Egyhangú válasz született arról, hogy a krumpli jól fejlődött az idén, mennyiség szempontjából nincs annyi, mint az előző években, de sokkal egészségesebbek.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy inkább kézzel vagy géppel szedik? A válaszadók zöme inkább pityókaszedő géppel dolgozik. „A kézzel szedés azért jobb, mert épebb maradt a pityóka, de sajnos nagyon magas a napszám, és embert sem lehet kapni, így az emberek leginkább a gépi szedés mellett döntenek. Egyszerűbb és könnyebb megoldás” – tette hozzá Tamás Barna, aki idén inkább búzát termesztett többet.

Arra, hogy mennyire éri meg kis mennyiségben burgonyát termeszteni, azt a választ kaptuk: „Nem éri meg, de már megszoktuk. Nagyapáink, apáink és mi is minden évben termesztünk, mert a föld ültetetlen nem maradhat.”

A burgonyatermesztés az elmúlt években beállt egy szintre, ahonnan nagyobb elmozdulás a következő időszakban nem várható. Bár minden évben vannak, akik felhagynak a termeléssel, helyüket általában újabb piaci szereplők veszik át, így a termelés inkább csak stagnál. Mindez elsősorban annak tudható be, hogy a burgonyatermesztés eredményességét az időjárás befolyásolja a leginkább, a kockázatokat pedig a fejlesztésekkel sem lehet radikálisan csökkenteni. Az öntözés kiépítésének köszönhetően nyilván növelhetők a hozamok, de mindenkinek nincs lehetősége ehhez hasonló rendszert beszerezni, ugyanakkor, mivel a burgonya nem viseli jól a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot, jól látható, hogy az elmúlt nyarakat jellemző szélsőséges időjárás okozta károkat nem lehet kivédeni, akármennyire szeretnék is.

Tamás Réka