Pénzre van szüksége az államnak

Miklós Zoltán szerint az RMDSZ csak részben elégedett az adótörvénykönyv tervezett módosításaival, de a kormánykoalíció egyik pártja sem tudta saját javaslatait teljes mértékben elfogadtatni. A szociáldemokraták (PSD) többkulcsos adórendszert szerettek volna, ám megmaradt az egységes adókulcs, a liberálisok (PNL) nem támogattak semmilyen beavatkozást a vállalkozói szférába, végül ők is tettek engedményeket.

Az RMDSZ által szorgalmazott, nagyvállalatokra vonatkozó 1 százalékos szolidaritásadó, majd az annak alternatívájaként javasolt, a válságból hasznot húzó cégekre kivetendő „viharadó” sem került elfogadásra, mondta Miklós Zoltán. A háromszéki képviselő sikerként könyveli el, hogy javaslatára elfogadták a szerencsejátékok erőteljesebb adózását. Azzal érvelt, hogy amíg a becsületes munkát 10 százalékos jövedelemadóval sújtják, nem méltányos, hogy jelenleg mindössze 1 százalékos a szerencsejátékból származó nyereség adója, így azt 40 százalékra növelik.

Fizessen, aki veszélyesen él!

Indokolt a cigaretta, az alkoholos italok és a cukros üdítők plusz adóztatása mert ezáltal remélhetőleg kevesebb fogy ezekből az egészségkárosító termékekből, fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász. A Babeş–Bolyai egyetem (BBTE) közgazdaság karának adjunktusa rámutatott: a társadalom összes tagja arányosan ugyanannyi egészségügyi biztosítást fizet, ám akik rendszeresen fogyasztanak cukros üdítőt, alkoholos italokat vagy cigarettáznak, nagyobb valószínűséggel betegszenek meg és nagyobb valószínűséggel veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat.

A közgazdász szerint az egészségre káros termékek magasabb adózásának lényege, hogy ha valaki vesz egy doboz cigarettát, annak árában megfizeti a későbbi többlet egészségügyi szolgáltatást is, amit esetleg igénybe kell vennie. Rácz Béla Gergely rámutatott, ezek a termékek nemcsak azok számára károsak, akik fogyasztják, hanem a társadalom többi tagjára nézve is, hiszen lekötik az egészségügyi szolgáltatások egy részét.

Bizonytalan, hogy be tudják-e gyűjteni az adókat

A mikrovállalkozások adózásának módosítása és az osztalékadó növelése már kényes kérdés, hiszen a hazai vállalatok túlnyomó többsége mikro- vagy kisvállalkozás, amelyek legjobban megszenvedik a gazdasági ciklusok változását, mutatott rá a közgazdász. Rácz Béla Gergely szerint az adótörvénykönyvhöz hozzá kell nyúlni, mert plusz bevételekre szüksége az államnak, ám arra kellene választ adni, hogy be tudják-e gyűjteni az adókat. Az adóbehajtás javítása általában csak szándék szintjén fogalmazódik meg, de például az ÁFA behajtásban Románia továbbra is sereghajtó az Európai Unióban, mutatott rá a szakértő.

Kicsinálják a kisvállalkozásokat!?

Számos székelyföldi vállalkozás létét fenyegetik a kormány által tervezett adómódosítások, kongatta meg a vészharangot Edler András. A háromszéki kereskedelmi kamara elnöke arra kéri Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ elnökét és a választott képviselőket: gondolják újra az adómódosításokat, mert Székelyföldet hangsúlyosan kisvállalkozói közösségek jellemzik, és gátolná a térség fejlődését, ha az adóügyi intézkedésekkel „kicsinálják a kisvállalkozásokat”. 

Kovászna megyében 4884 cég tett le könyvelési mérleget és ezek 90,5 százaléka mikrovállalkozás, amelynek egy része kilátástalan helyzetbe kerül, de a járvány után éledező turizmus is „kap egy pofont”, fejtette ki Edler András. Ha életbe lép a tervezet, nem lehet mikrovállalkozás, amelynek nincs legalább egy alkalmazottja. Kovászna megyében a mikrovállalkozások 37 százaléka van ebben a helyzetben, és nem azért, mert adót akarnak csalni, hanem mert olyan kicsi a tevékenységük, hogy az ügyvezető elvégzi a munkát és az osztalékból él.

A mikrovállalkozások a forgalmuk után 1 százalékos adót fizetnek, vagyis 100 lejes forgalom után 1 lejt fizetnek be adóként, ám ha áttérnek profitadóra, 100 lejnyi nyereségből 16 lejt kell adózniuk. „Mindig azt a lovat ütik, melyik húz”, fogalmazta meg a háromszéki kamaraelnök annak kapcsán, hogy az osztalékadót a jelenlegi 5 százalékról 8 százalékra emelnék, ami 60 százalékos növekedést jelent. Edler András aberrációnak nevezte azt, hogy egy vállalkozás alkalmazottja lehet részmunkaidős, de teljes munkaidőre kell társadalombiztosítási hozzájárulást – egészség- és nyugdíjalapot – fizetnie, ami például az újságkihordókat, szórólapozókat, szellemi munkát végzőket stb. – érinti negatívan. Edler András abban bízik, hogy a közvita során sikerül enyhíteni a kisvállalkozásokat leginkább sújtó módosításokat.