Pályázati pénzre várnak

Kézdivásárhely főtere megérett a felújításra, hiszen néhány csekély beavatkozást leszámítva a századfordulón kialakult arculatát őrzi. Ez mára elavult, elveszítette funkcionalitását, az autós forgalom miatt pedig lassan használhatatlanná vált. Az elkészült terv orvosolja a tér legégetőbb gondjait, korlátozza az autós közlekedést, élhetővé, szellőssé varázsolja a Gábor Áron teret. A rehabilitálás legfőbb erénye, hogy visszaadja a tágas vásárteret, a főtér védjegyévé vált magnóliafákat meghagyja, ugyanakkor közösségi teret alakít ki, amelyet a városlakók birtokba vehetnek. Nagyon fontos kiemelni, hogy ez a terv egyelőre csak irányelv, amely a pályázati leadáshoz volt szükséges.

Kézdivásárhely Municípium Helyi Tanácsa múlt héten döntött a város főterének rendezéséről, a döntésre azért volt szükség, mert az önkormányzat pályázni szeretne a rehabilitálására. A terv kézdivásárhelyi fiatalok munkáját dicséri, az elkészítésen Gál Zoltán és Kovács Hunor építésztervezők, Barabás Ágota és Szabó Rákhel építészmunkatársak dolgoztak, szakmai konzulens Köllő Miklós, közreműködők Erőss Sándor, Kovács Apor, Hodor Levente, valamint a gépészmérnöki munkát Fekete Zoltán, a villanyhálózat terveit pedig a Villex Kft. vitelezte ki.

A tervek elkészítésekor a fiatal szakemberek a tér történetéből indultak ki. Kézdivásárhely a város magját képező, hosszúkás, trapéz alakú vásártér körül alakult ki. E köré csoportosultak a 14. századtól az első telepesek keskeny, valószínűleg egyforma méretű telkei. A főtér új arculata az 1950–1960-as években, az ún. népi demokrácia kiépülésével elvesztette a vásáros jellegét. Az 1950-es években készült felvétel is ezt, a máig alakulóban lévő arculatot mutatja. Olasz Gabriella a Kézdivásárhely sajátságos településszerkezete és műemléki jelentőségű területei c. írásában úgy fogalmaz: a főtér „néhány csekély beavatkozást leszámítva a századfordulón kialakult arculatát őrzi. (...) Megoldandó problémát jelent a tér közepén elhelyezkedő fás terület, amelyhez a város lakói ragaszkodnak, pedig zavaróan hat a tér összhangjára.” A tervező csapat a projekt bemutatójában jól látja a tér gondjait: „a főtér jelenlegi funkciója egy kiterjesztett körforgalom és autóparkoló. Elvesztette városi tér és vásártéri funkcióit. Az emberek nagy része kiszorul a térről, az utak és zöldszigetek szétdarabolják a teret, és ami kevés hely marad, az is korlátozottan hasznosítható. Átláthatatlan a szerkezete” – fogalmaznak.

Megnő a zöldövezet

A városi zöld új igénnyé vált. Még egy közlekedési tér esetében is ma már alapvető követelmény, ugyanígy a víz is. A tértervezés területein fontos, de nem domináns szerepe van a zöldnek. A város lakóinak szívéhez nőtt zöldövezet, és a jobb állapotban lévő magnóliafák őrzik majd a leendő téren a régi tér emlékét, és jelentik a kapcsot a jelen és múlt között, továbbírva a vásártér történetét. A mostani téren található növényzet, néhány kivételtől eltekintve (magnólia fák), nagy arányban elöregedett vagy aránytalanul elnőtt. A fák egyes helyeken túlárnyékolnak, zavarják a tér olvasatát. Jelenleg 16 fa található a téren, az új javaslat 20 fát tartalmaz, köztük helyén hagyja a magnóliafákat és megtartja a nagy, ép fenyőfát is. Az elnőtt, elöregedett buxusokat mellőzi. Hiányzik a térről a víz jelenléte, amely már az ókortól jelentős szerepet tölt be a kommunális tereken nemcsak a fogyasztásban, hanem a díszítésben, szórakoztatásban, felfrissülésben. A zöldszigetek a vízfelülettel együtt a tengelytől váltakozva, szimmetrikusan tagolják majd a teret, és oldják a kőburkolatot.