Ötven éve született

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium himnusza ötven éve keletkezett, és azóta is szárnyal neves eseményeken, valamint évfordulókon.

Bedő Zoltán

2019. szeptember 06., 00:262019. szeptember 06., 00:26

Mindazoknak, akik nem kényszerültek az elviselésére, még a mindennapi támadások kereszttüzében is nehéz ma elképzelni, hogy a kommunista diktatúrában milyen rettenetes nyomás nehezedett a felszámolásra ítélt erdélyi magyarságra és intézményeire. Különösen a nagy hagyományokkal rendelkező nagyenyedi Bethlen Gábor-, marosvásárhelyi Bolyai- és sepsiszentgyörgyi Székely Mikó-kollégiumokra. Ilyen körülmények közepette egy iskolahimnusz bevezetésének ötlete istenkísértés számba ment. Albert Ernő tanár úr, a nevétől megfosztott Mikó igazgatója azonban mégis megkísérelte a lehetetlent, és felkérésére Czegő Zoltán költő megírta ennek szövegét, Dancs Árpád zenetanár pedig dallamot lehelt belé.

A bátor kezdeményezés gyümölcseként a diákok ajkáról éppen 50 esztendeje csendült fel első alkalommal Czegő Zoltán Igazat vallani című versének Dancs Árpád által megzenésített változata.

– Fennállása 110. évfordulója közeledtének alkalmából egy olyan maradandó szellemi értékkel szerettem volna az általam vezetett tanintézményt megajándékozni, ami a diákokat és tanárokat egyaránt összefogja, egybekovácsolja, és büszkévé teszi. Erre pedig egy iskolahimnuszt találtam a legalkalmasabbnak – emlékezett vissza Albert Ernő. – Bevezetése megvalósításának reményét a frissen létrehozott Kovászna megye első számú vezetője, Király Károly személye táplálta bennem, aki a magyar ügyek iránt érzékeny és elkötelezett politikusként cselekedett, illetve viselkedett. Így kértem fel Czegő Zoltán költőt, mikós véndiákot az iskolahimnusz megírására, amit ő gondolkodás nélkül és örömmel vállalt, mint ahogy Dancs Árpád tanárunk is a megzenésítését. Bemutatására 1969. október 25-én, az évfordulós ünnepségen került sor a kollégium zenekara, valamint kórusa által, és ettől fogva minden tanévkezdésen, ballagáskor és ünnepi eseményen elhangzik újból és újból.

Czegő Zoltán költő, író, lapunk főmunkatársa a bizalom jeleként és nagy megtiszteltetésként, valamint a népéhez való felelős szólás egyedi lehetőségeként értékelte, illetve értékeli a megírására való igazgatói felkérést. Amint arra Dancs Árpáddal együtt utalt, külön született meg a vers és a dal, ezért közös és megfeszített munkájukra volt szükség, hogy a kettőt összhangba hozzák. Visszatekintésükből kiderült továbbá, hogy nem himnuszként, hanem az iskola dalaként engedélyezték a megszólaltatását. És érdekes módon a kommunista nacionalizmus dühöngésének legvadabb időszakában sem próbálkoztak a betiltásával, viszont az eredeti szöveget többször is akarták módosítani, illetve románra lefordítani. Albert Ernő furfangosságának és Czegő makacsságának köszönhető, hogy ez meghiúsult. Csupán a Dancs Árpád által halottkém-arcúnak nevezett Ilie Gabrea, a magyarellenességéről híres propagandatitkár parancsára fordult elő egy alkalommal, hogy csak a dallam csendülhetett fel egy kicsengetésen, de már a második sort akkor is kórusban énekelte az iskola apraja-nagyja.