Ősszel startolnak

Ezelőtt pár évvel közelharcot kellett vívjon a kézdiszéki állattartó gazdákkal Fejér László Ödön szenátor, de beérni látszik a sok győzködéssel, vesződéssel és nem ritkán lemondással járó munka: idén szeptember vagy október folyamán ismét lesz tejüzem Kézdivásárhelyen, napi akár 30 tonna feldolgozással. Hárommillió euróról van szó, s mintegy húsz munkahelyről, de ez távlatilag változhat.

A szenátor szerint a sok, nem látványos háttérmunka gyümölcse beérni látszik: most engedélyekre várnak, és startolhat az az üzem, ami a Kézditej márkanév égisze alatt fog működni.

– Nem volt könnyű eddig eljutni. Kevesen voltunk az elején, nem hittek benne az emberek, de csak eljutottunk oda, hogy részben európai uniós, részben saját tőkéből beindítunk egy saját gyárat, és végre saját termelésű tejünket fogyaszthatjuk – magyarázta a politikus, aki egyébként kívülállóként és nem üzletileg érdekelt személyként állt a mozgalom élére, így csak az üzleti tudását és a kapcsolatrendszerét érvényesítette. Kérdésünkre, hogy a siker, motiválni fogja-e az eddig pesszimista gazdákat, azt válaszolta: „nem mondhatom, hogy bővíteni tudjuk a társulást. Akik eddig hittek benne, pénzt áldoztak az elképzelhetetlenre, előnyt élveznek. Így tisztességes. De valószínű, hogy ha nőni fognak, akkor az ajtók nem lesznek bezárva senki előtt”.

Jelenleg úgy néz ki a helyzet, hogy előleget fizettek a felszerelést gyártó olasz cégnek, majd következik a többi részlet és leszállítás is, a szenátor szerint komoly a partner. A társulásnak van egy eléggé részletes – bár ideiglenes – üzleti terve is, azt keresik, hogy a kész terméket hová tudják majd eladni. „Harminc tonna tej a kiindulási alap, több váltásban zajlik majd a termelés. Ez kamionnyi árut jelent, amit szét kell majd szórni, de meg vagyok győződve, hogy sikeresek lesznek. Így lehet dolgozni, felkarolni a gazdákat, lehetőséget teremteni egy biztos életre” – vélekedett a politikus.

Kezdetben 20, majd a későbbiekben akár több emberrel működhet az üzem, ugyanis jórészt automata a vonal, de szükség lesz alkalmazottakra.

A szenátor úgy véli, apró láncszemekből lehet összerakni egy sikeres, életképes gazdasági életet, ezért volt a felkarolója a szövetkezetnek, amely beindulása után sem fogja megszakítani a kapcsolatot a keresztúri testvérszövetkezettel, hiszen „egységben az erő”.

A Kézditej Szövetkezet alakulása kapcsán elmondható, hogy a kezdeti 40–50 személlyel induló gyűlések résztvevői pár hét után tucatnyi személyre morzsolódtak le, sokan nem hittek abban, hogy társulás jelenti a jövőt.

Hitetlenkedés, a társulási forma miatt a kommunizmus felemlegetése jellemezte a folyamatot. A későbbiekben a vállalkozás iránti érdeklődés megnőtt, ez a Hargita megyei sikernek is köszönhetően. Érdekes mozzanat, hogy talán néhány nagyobb állattartó gazdát pontosan ez a kezdeményezés tartott meg a hivatása mellett, hiszen a tehéntartás alkonyát jelentő pillanatban, a meglévő, nem ritkán külföldi kézben lévő, és az alacsony profitkulcs miatt érdektelenné váló vállalkozások bezárása közben jött létre ez a kezdeményezés, ami Fejér László véleménye szerint is egy adott pillanatban nem csak Kézdiszék, hanem Háromszék gazdálkodóinak is reményt ad a folytatásra.