Ocsmány szavakkal az urna felé

Mivel az idén és a jövőre választások lesznek Romániában, megszaporodtak a vélemények nemcsak a voksolásról, hanem a pártokról, politikusokról, ismert és kevésbé ismert emberekről, a meglévő programokról, jövőről, az eddig megtett útról. Az érdekesség, hogy a véleménymondók a pártok régebbi döntéshozói, vagy a holdudvarukban ténykedők, akik tehettek volna valamit egy elgondolás megvalósításáért, de nem tettek. Mások – az okos Tóbiások – életükben egy szalmaszálat nem raktak odébb, csak jól meg akarják mondani a magukét, de sokszor zagyván, mert nem értik vagy nem érzik, hogy melyek a gondok, miként is lehet a politikai-társadalmi életet jobbá tenni.

Az egyszerű polgárt minden oldalról irányítják, átverik, hogy arra voksoljon, akik a külföldi és belföldi a bársonyszékben szeretnének. Sajnos, olyan alpári hangon vitatkoznak, hogy a tisztességes ember elszégyelli magát. Nem is érdekli őket egy-egy párt programja, tervei, elgondolásai, csak az, hogy az általa támogatott párt, politikus hatalomra kerüljön. Majd amikor ez megtörténik, és jön a sikertelenség, akkor nem saját magukat hibáztatják, hogy semmit nem gondoltak jól át, csak vakon mentek az urnák felé, a múltból átvett jelszavakat hangoztatva.

Mostanában olyan hangokat hallok, hogy az RMDSZ-re nincs szükség, mert nem az erdélyi magyarságot képviselik. Nem állítom, hogy a szövetség háza táján minden rendben lenne, de kell létezzen egy olyan magyar csoportosulás, amelynek a parlamentben hangja van. Ha nem lenne, akkor érezné meg a magyar a bőrén, hogy ez mit jelent. Érdekes, hogy mostanában a román pártok hangoztatják egyre gyakrabban, hogy nincs szükség a szövetségre. És ezt nagyon sokan elhiszik. Akkor kérdem, melyik román párt képviselné gondjainkat, bajainkat? Nem tudom, de tény, hogy a beolvadásunkat mindegyik szeretné. Nem szeretik, hogy léteznek a problémáinknak hangot adó erdélyi értelmiségiek, írók, költők, újságírók, orvosok, mérnökök, középiskolai és egyetemi tanárok. A legocsmányabb szavakkal támadják őket. Sokszor még az olyan magyarok is, akik alájátszanak a román politikusoknak. Nem látják, hogy ezzel a jogainkat csorbítják, és kiszolgálják a nagynemzeti érdekeket.