Nemzeti siralom

Czegő Zoltán

2018. november 14., 00:162018. november 14., 00:16

A román szerző, Ioan Cismaș cikkét olvasván a marosvásárhelyi Cuvântul Liber-ben – nem a nemzeti esengés ejt meg érzelmileg engem, dehogyis. Akkora önbizalom van benne és Maros menti kollégáiban, hogy Marost lehetne dugatni azzal és velük. Inkább az ő lobogó igazának egy tincse, néhány szála késztet figyelemre.

Sír ugyan jelen írásában is, mint egy fürdős…, mint mindig, aggasztja őt is a román megélhetési nacionálsovinizmus állítólagos erőtlensége az ünnepi esztendő kormányszinten megparancsolt ujjongásában. Érdekességként említem, hogy a román helyesírást is átlépve, nagy kezdőbetűvel írják idén az Ünnepet, Évfordulót, Egyesülést a román írdogálók. Hogyan fogják ünnep után visszaállítani a nyelvtant?

Szerzőnk ezt a nemzedéket – csak így, összesítve-csombolyítva – történelmileg tájékozatlannak nevezi. Nos, ebben van valami, ám nem egy csűrben csépelünk. Szerinte nem tudnak eleget a tanulók, diákok, fiatalok Románia történetéről. És ezt fájlalja.

Való igaz, Románia története oly rövid, hogy azt igazán fejből kellene hurrázni a Maros menti fenyves erdő aljában. A cikkíró következetes, hetente, naponta mocskolja a magyarságot Székelyföldön, ez rendben nála, náluk. Panasza a románok tájékozatlansága mellett, hogy turisztikai helyeken, nevezetes román (már román! – C. Z.) városokban sehol sem találni könyv, nyomtatvány formában és román nyelven a történelmi tájékoztató. Hogy művelődne az európai ezen a tájon és réven is.

És hogy durranjon nagyot irománya, azt is magyarázza, hogy csak olyasmi kapható, amit Budapesten gyártanak. Így. És itt ért el engem az ő soviniszta fájdalma. Már annyiban, amennyiben igaza van, vagy nincs. Abban igaza van, hogy az utóbbi két évtizedben magyar vidékeken is jobbára megszűntek a könyvüzletek. A mai és a régi magyarországi irodalmi kiadványokat egyszerűen nem lehet látni sem itt, ahol egykor… És szó szerint írja ő: nekünk marad Drakula, igaz, ő is erdélyi.

Na, vigasztalódjék kicsinyég ebben, míg nem építünk Bálványosvár tetején román könyvüzletet, természetesen az Aporok pénzén.