Nem reménytelen az autonómia

Az Európa Tanács elnökségéről leköszönő Magyarország a kisebbségekről szervezett konferenciasorozottal zárta féléves megbízatását. Októberben ezek egyikén képviselte az erdélyi magyarságot Kulcsár-Terza József háromszéki parlamenti képviselő, aki pénteken a Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi irodájában tartott sajtótájékoztatóján az ott általa elmondottakra tért ki.

Bodor Tünde

2021. november 02., 00:122021. november 02., 00:12

Választhatott volna más témát is Magyarország, de ezzel is jelezni akarta, hogy fontos neki a Kárpát-medencei magyarság sorsa – mondta a képviselő, aki A nemzeti kisebbségvédelem jó gyakorlatai címmel megszervezett budapesti konferencián szólalt fel a nemzeti jogok helyzete és kilátásai Közép-Kelet Európában témára koncentráló szekcióban. Ha a többi felszólaló beszédeiben a pozitívumokat hangsúlyozta, ő maga – bár szintén elismerte, hogy a kommunizmushoz képest történt előrelépés a szólásszabadság vagy a választások tekintetében – kiemelte, a Románia által modellértékűnek nyilvánított kisebbségpolitika nem tartja tiszteletben a magyarság kollektív jogait.

Ezt azzal példázta, hogy 2018-ban a bíróság jogerős ítéletben kötelezte Kovászna Megye Tanácsát, hogy vegye be az ülésteremből a magyar és székely zászlót, de Németország, Izrael és az Egyesült Államok lobogója ott maradhatott. A politikai közbeszédben tapasztalható csúsztatásokról is szólt (az autonómiatervezet kapcsán mindig Erdély elszakításáról beszélnek a székelyföldi autonómia helyett), de a Szőcs–Beke-ügyet sem hallgathatta el, és a gyulafehérvári nyilatkozatra is kitért, hangsúlyozván, az erdélyi magyarságnak csak az kell, amit abban megígértek, és ami jár.–

Nagyon sok kérdést, meghívást kaptam, nagyon sok kapcsolatot kiépítettem, érdeklődéssel olvasták az angol és francia nyelvre lefordított parlamenti beszámolómat – méltányolta a konferencia résztvevőinek hozzáállását a képviselő, aki szerint itthon is „van helye a magyarkodásnak, nem kell megtorpanni az autonómiát illetően sem”.

A gagauz és dél-tiroli példára hivatkozott, amelyeket szintén képviseltek a konferencián.
– Nehéz, de nem reménytelen az ügy, egy európai gyakorlatról beszélünk. Mindenkinek tenni kell érte, az ügy mellett ki kell állni, gyermekeink jövőjéről van szó – hangoztatta Kulcsár-Terza József.
A képviselőház emberjogi albizottságában az egyik szekció magyar problémákkal foglalkozik, ebben a román képviselőkkel való további párbeszéd- és vitaalkalmakra teremtene lehetőséget a képviselő. Mint mondta: „azon dolgozunk, hogy legyen egy székhely a parlamenten belül, ahol ezeket le lehet bonyolítani.”