Nem motiváló a segély

Kelemen szerint fölöttébb szükséges volna egy átláthatóbb törvénykezés. A minisztériumnak figyelemmel kell kísérnie az eddigi intézkedéseket és kiszűrni, változtatni azokon, amelyek nem működnek. Nem ártana, ha a változtatásokhoz kikérnék a mi véleményünk is – fogalmazott az igazgató, aki szóvá tette azt is, hogy a megválasztott megyei képviselők sem tették tiszteletüket az intézmény háza táján.

Ami a nem vagy rosszul működő dolgokat illeti, tételesen azt említette meg a hivatalvezető, hogy a jelenlegi törvény szerint nekik kellene ellenőrizni, vajon a támogatást (szubvenciót) kérő cégvezetők nem állnak-e valamilyen rokonságban az alkalmazottal, akinek a felvétele nyomán részesülnek az állam által kiutalt összegekben.

A munkanélküli segély összege már túl kicsi, azt legalább a kétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy valamilyen motiváló erőt jelentsen az inaktív személyeknek, akik most inkább a szociális segéllyel élnek, vagy a háztájiban töltik el napjukat, esetleg külföldre mennek dolgozni, mintsem hogy bejelentkezzenek, és valamilyen munkahely felé kiközvetítsék őket. Az igazgató szerint a növeléssel párhuzamosan csökkenteni kellene a jogosultság időtartamát, akár felére is. Jelenleg a segély az alkalmazott régiségének (munkaviszonya éveinek) függvényében jár 6, 9 vagy 12 hónapig, értéke 375 lej , amihez az utolsó évi átlagfizetés 3–10%-a adódik hozzá. A munkanélküliek nagy többsége 400–450 lejnyi segélyt kap kézhez havonta, de vannak páran, akik külföldi munkának köszönhetően 6–800 vagy 1000 lejt is kapnak.

Az eddigi törvénykezésnek az is hiányossága, hogy a szakképző tanfolyamok csak a minimum 8 vagy 10 osztályos végzettséggel rendelkező munkanélküliek számára voltak hozzáférhetők, ezáltal a hivatal hónapról hónapra csak a számok szintjén, statisztikailag foglalkozik azzal a két-háromezer tartós munkanélkülivel, akik ennél kevesebb osztályt jártak ki. Egyes egyszerűbb szakmákban ők is kiképezhetők – mondta az igazgató, azt is kifejtvén, hogy nem látná jónak azt sem, ha ezt a feladatot a tanügyre passzolnák át. Megoldás lenne az is, ha a módszertan lehetővé tenné, hogy ezen személyek kiértékelhetők legyenek, ugyanis sok intelligens személy található az iskolázatlanok között. Kelemen tudomása szerint „csőre van töltve” a törvénymódosítás, amely esetleg érinti az említett problémákat, de pontosan nem tudni, mit tartalmaz a tervezet.