Nem lehet egyoldalú döntés!

A Kovászna Megyei Munkafelügyelőség vezetője tisztázta: nem igaz, hogy a munkaadó egyoldalúan eldöntheti, hogy otthoni vagy távmunkára fogja alkalmazottait, ehhez szükség van a munkavállaló beleegyezésére is. Egyrészt mindkét érintett fél beleegyezése nélkül nem lehet munkaszerződést módosítani, másrészt előfordulhat, hogy az alkalmazottnak nincs lehetősége otthoni munkavégzésre.

Otthoni munkavégzés vs. távmunka

Ördög Lajos elmondta: tegnaptól egy tájékoztató kampányt indítottak, amelyben az otthoni munkavégzés és a távmunka közti különbségre hívják fel a figyelmet, hiszen ha ez utóbbit jegyzik be a munkaszerződésbe, akkor a munkaadónak kötelessége biztosítani alkalmazottja számára a munkavégzéshez szükséges eszközöket. Az igazgató arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben nem foglalják bele a munkaszerződésbe az otthoni- vagy távmunkavégzés lehetőségét, akkor az alkalmazottak eleshetnek például az ebédjegyektől. A törvény ugyanis világosan rendelkezik, hogy az akkor jár, ha az alkalmazott munkahelyén dolgozik, tehát az otthonnak hivatalosan is munkahellyé kell válnia.

Ugyanakkor az 50 alkalmazottnál többet foglalkoztató cégek és intézmények el kell tolják a munka kezdésének és végének idejét, hogy ne egyszerre érkezzenek és távozzanak az emberek, mondta Ördög Lajos, aki szerint ezek a kötelezettségek nehezen számon kérhetők, hiszen a rendelet úgy fogalmaz, hogy ott kell bevezetni az intézkedéseket, ahol ez lehetséges.

Kötelező a szabadság!

A járványhelyzet miatt sok munkavállaló idén nem vette ki pihenőszabadságát, mert nem volt lehetősége nyaralni. Az avocatnet.ro portál szakemberei szerint a munkatörvénykönyv lehetőséget ad arra, hogy indokolt esetben nem a folyó évben, hanem az azt követő 18 hónapban kivegyék bent maradt szabadnapjaikat. Erre a felvetésre válaszolva Ördög Lajos rámutatott: bizonyos indokolt esetekben valóban át lehet csúsztatni a következő évre a szabadság kivételét, ám nehezen indokolható az, hogy a cégnek egy év alatt nem volt lehetősége azt kiadni. A munkafelügyelőség vezetője leszögezte: a pihenőszabadság kiadása a munkaadó kötelezettsége, és erről az alkalmazottnak nincs joga lemondani. Ezzel a törvényhozók a visszaélések lehetőségét kívánták kivédeni, tehát úgy kell megszervezniük a tevékenységet, hogy alkalmazottaik számára biztosítani tudják a szabad időhöz való jogot. Ördög Lajos szerint a szabadságot vagy a fizetések kiadását elmulasztó cégeket elsők körben nem büntetik, hanem feladatnak adják a mulasztások teljesítését, ha pedig ennek a felszólításnak sem tesznek eleget, akkor van lehetőség a munkaadók megbüntetésére.