Nem éltek a lehetőséggel

Antal Árpád emlékeztetett: az első ilyen kifizetés 2013-ban történt, mostanra a helyi cégek támogatására folyósított összeg elérte a 7,5 millió lejt, és év végéig megközelíti a tízmillió lejt.

– Sokan a de minimis támogatások városának hívják Sepsiszentgyörgyöt, és ezzel nincs is semmi baj, hisz az elején csak az ingatlan­adó egy részének visszatérítésére lehetett pályázni, ma már munkahelymegőrzést, vállalkozás-élénkítést, beruházást serkentő programjaink futnak – fejtette ki Antal.
Miklós Zoltán elmondta: az volt a céljuk, hogy „ne engedjék el a kezét” azoknak a sepsiszentgyörgyi cégeknek, amelyek „megszenvedték” a koronavírus-járvány következményeit.

– A kétszer ad, aki gyorsan ad népi bölcsesség szellemében az volt a célunk, hogy rövid határidővel, minimális bürokráciával pénzhez juttassuk elsősorban a vendéglátóipar képviselőit, de másokat is, akik óriásit buktak a járvány miatt. Súlyt helyeztünk arra, hogy a helyi vállalkozókat segítsük, hisz akár megduplázható volt a pályázott összeg, ha helyi beszállítókat vettek igénybe. Az ipari parkban is elbíráltunk egy száz- és egy ötvenezer eurós pályázatot, amely nyomán mintegy másfélmillió eurós beruházás valósul meg – mondta Miklós.
A számokat Édler András ismertette: 55 pályázat érkezett be, egy visszalépett, ötöt elutasítottak, 49-et kedvezően bíráltak el, ezek összesen 2,11 millió lejre jogosultak, természetesen abban az esetben, ha benyújtják a vonatkozó számlákat.

– Ez kevés. Az önkormányzat ötmillió lejt különített el, csaknem 60 százaléka megmaradt. Úgy vélem, hogy a cégek nem tudnak, vagy valamiért nem akarnak pályázni, és ezen is javítani kell. Lehetséges az is, hogy nem hiszik, hogy ilyen egyszerűen tényleg támogatást lehet nyerni – mondta el a KIK elnöke.

Felmerült az is, hogy az alacsony pályázási kedvnek az is oka lehet, hogy a cégek próbálkoztak a bonyolult, átláthatatlan állami támogatások megszerzésével, amit külön nehezít, hogy a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) a kényszerszabadságok esetében például visszaélt helyzetével, körülményeskedett, a kormányrendelet által nem igényelt iratokat kért be, nem kommunikált megfelelően, így a vállalkozók egy része inkább lemondott a támogatásról, és más pályázatokkal is bizalmatlan.

Édler András azt mondta, hasonló információi vannak, és azt javasolta – nagyobb cégek ezt tették –, hogy jogi útra kell terelni az ügyet, mert akkor „hirtelen minden megoldódik”.

A sepsiszentgyörgyi villámlátogatáson járt Violeta Alexandru munkaügyi miniszter szintén úgy nyilatkozott, hogy a Kovászna megyei ügynökség egy „rosszul menedzselt” intézmény, és ígérte: utánajár a hozzá is eljutott panaszoknak. <