Nehéz terepen a Kaukázusig

Demeter Lászlót, a korábbi és az idei kaland kiötlőjét, megtervezőjét kérdeztük a részletekről, aki elárulta, hogy egy mozgássérült társuk is részt vesz a megmérettetésen. Demeter immár másodjára szervezi meg a Caucasus Trophy nevet viselő kalandtúrát, és amíg az első alkalommal csak a szűk baráti körnek szólt a kihívás, mostanra úgy érezte, hogy eléggé felkészült egy nagyobb szabású rendezvény kivitelezésére.

– Idén már 23 autóval, 3 motorbiciklivel, összesen 60 – Erdélyből, illetve Magyarországról érkező – személlyel vágunk a kalandnak: a legfiatalabb résztvevő 11 éves, a legidősebb pedig a hatvanon van túl. Idén 5 országot érintünk: Sepsiszentgyörgyről indulunk július 17-én, Romániát szeljük át, majd Bulgária, Törökország, Grúzia következik, a végcél pedig tervek szerint július 30-án az örményországi Jereván. Minél több személy, több autó, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy meghibásodások, betegségek fordulnak elő az úton: legutóbb is 5 autóval vágtunk neki a kalandnak, és végül 3 ért célba – részletezte.

Rámutatott, szervezőként az a legnagyobb kihívás, hogy minden résztvevőnek megfeleljen a túra, ugyanakkor ezúton is megköszönte a Bertis, Nexxon cégek támogatását.

– Mi nem követjük a jól bevált „turistaösvényeket”, így elszigeteltebb, veszélyes helyeket is érintünk, például Örményországot, ahol háborúshelyzet alakult ki. Természetesen választási lehetőséget adunk a résztvevőknek: akik nem szeretnének az off road vonalon, nehéz terepen közlekedni, azok műúton is megtehetik a távolságokat. Az aznapi terepnehézség ismeretében dönthet mindenki arról, hogy éppen milyen útvonalon közlekedik – magyarázta Demeter.

Az útvonalról, más kalandokról, az ezeken való részvételi feltételekről az érdeklődők többet megtudhatnak a siclander.com honlapon, vagy a SicLander Facebook-oldalán.

Lapunk érdeklődésére az is kiderült, hogy egy teljesen női résztvevőkből álló csapat is részt vesz az idei kalandtúrán, illetve Demeter jótékony céllal fedezi az úti költségeit, saját járgányában viszi magával Forró Gábort, aki egy harminc éve történt gerincsérülés miatt tolószékben éli életét.

– Még a hétköznapok során, a városban való közlekedés alatt sem egyszerű egyedül, tolószékben minden helyzetet, kihívást megoldani. Hosszasan beszélhetnénk az egyes épületeknél túlzottan meredekre feljáróiról, a magas szegélyű, sokszor felhajtó nélküli járdákról, éppen ezért merem kijelenteni, hogy mozgássérültként egy ilyen útra nem lehet eléggé rákészülni. Nagy lázban vagyok, hiszen ez egy egészséges embernek is hatalmas kaland. Családom jól fogadta a hírt, feleségem elkísér az úton, ez nyugtat. Ez lesz életem legnagyobb kalandja. Eddig, legmesszebb Montenegróig jutottam el autóval – nyilatkozta lapunknak az 56 éves Forró, elárulva, hogy meglepte a megkeresés, de az ember életében nem sokszor adódik ilyen lehetőség, így nem akarta kihagyni.