Nagy tervek Szent Annán

Az eseményen köszöntőjében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszönetet mondott Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának is, bízva abban, hogy partnerségben számos olyan turisztikai fejlesztés és gazdasági beruházás valósul majd meg a Csomád–Bálványos-térségben, amely a fiatalok számára is vállalkozási lehetőséget biztosít. Mint mondta, az övezet rendezésének terve egy olyan közös, nagy vállalkozás az érintettekkel, amelynek célja fenntartható módon fejleszten, és láthatóvá tenni a térséget. Ugyanakkor gratulált a természetvédelmi terület tulajdonosa, a lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosság és a Pro Szent Anna Egyesület közös munkájának, kiemelve, hogy a lázárfalvi közösségnek egyben kihívás és lehetőség is Székelyföld egyik legértékesebb kincsének a megőrzése és láthatóvá tétele a turisták számára.

Tamás Sándornak, Kovászna Megye Tanácsa elnökének személyes kötődése is van a Szent Anna-tó övezte helyhez, hiszen, mint elmondta, édesapja volt az, aki az 1970-es évek elején a tóhoz vezető útépítés munkálatait vezette. „Mi, háromszékiek is számot tartunk a Szent Anna-tó övezte helyhez. A sajátomnak érzem ugyanúgy, mint a csíkiak és más háromszékiek. Kötelességünk megőrizni és megbecsülni ezt a természet adta ajándékot” – fogalmazott az elnök, aki vetített képes előadás által bemutatta a több mint 10 ezer esztendeje évről évre megújuló „tengerszem” térképi megjelenítését 1914 előttről. „Fontos megőriznünk a múltat, a legendákat, de mindez önmagában nem elégséges turisztikai hasznosítás szempontjából, hanem infrastrukturális fejlesztéseket is kellenek. Éppen ezért fontos a Szent Anna-tó körüli turisztikai szolgáltatáskör bővítése, és az ezt szolgáló beruházások is” –tette hozzá Tamás Sándor.

Dósa Elek Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője a tó és a Mohos tőzegláp jövőképét ismertetve, részletesen tájékoztatta a jelenlevőket a jövőbeni fejlesztésekről. Céljuk olyan turisztikai infrastruktúra kiépítése, amely szem előtt tartja a környezettudatos közösségi nevelést, a természetvédelmi terület megőrzését. Bővítik és rendszerezik a látogatás körülményeit: beléptetőrendszeren áthaladva állandó és szezonális parkolók állnak az évente 150–200 ezer idelátogató rendelkezésére, információs központ, büfé, ajándéküzlet várja az érdeklődőket, menedékházat és camping helyet alakítanak ki. Különböző, lelátókkal ellátott tanösvényeket építenek ki a kráterek közötti nyeregben. Az antropikus hatásokat a gerinc tetejére összpontosítják: továbbra is szükség van az öko mellékhelyiségekre, a fürdőzés- és a pikniktilalom további fenntartására, mely utóbbiaknak a közeljövőben a gerincen biztosítanak teret „székely dézsás-szaunás wellnessközpont” formájában, de téli-nyári eszközszerzési lehetőséget is nyújtanak, amellyel a nyeregből lejuthatnak a tóhoz a turisták. Az alapinfrastruktúra kialakítása után a jelenlegi, több személy szállítására képes jármű helyett elektromos autókat is vásárolnak.