Mucsi Mihály a céhes város legújabb Pro Urbe díjasa

Kertészmérnöki diplomája megszerzését követően a kézdivásárhelyi burgonyakísérleti állomáson több mint egy évtizeden át meghatározó szerepet vállalt a térség agráréletének fellendítésében. Kiemelkedő kutatómunkája, újító szemlélete hozzájárult ahhoz, hogy Kézdivásárhely és környéke az ország mezőgazdasági térképén is szép helyet vívjon ki magának.

„Munkássága nyomán a mezőgazdaság nemcsak gazdasági hajtóerő, hanem közösségépítő tényező is lett térségünkben. Mucsi Mihály mindig hitt abban, hogy az ismeretek megosztása, a fiatal nemzedékek támogatása és az együttműködés erősítése jelenti a fenntartható jövő zálogát” – fogalmazott a tiszteletes.

A Pro Urbe díj nem csupán egy kitüntetés

Beszédében kitért arra is, hogy dr. Mucsi Mihály 2000. január 1-jétől presbiterként szolgál a kézdivásárhelyi református gyülekezetben, ahol mindig a közösség javát tartja szem előtt. Bár a főgondnoki tisztségre több alkalommal is jelölték, azt szerényen visszautasította, ugyanakkor gazdasági bizottsági tagként, illetve a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye tanácsadójaként, továbbá a LAM Alapítvány kuratóriumi tagjaként hitéhez hűen, de ökumenikus lelkülettel támogatja történelmi felekezetek magyar közösségeit, miközben mecénási tevékenysége kiterjed az oktatási és közösségi szervezetek támogatására is.

„Lelki-szellemi elköteleződése példaértékű, személyében valódi támogatóra talál minden értékteremtő ügy. Számára a Pro Urbe díj nem csupán egy kitüntetés – ez városunk közösségének hálás és elismerő köszönetnyilvánítása egy olyan ember felé, aki feltűnés nélkül, alázattal és állhatatossággal szolgálja Kézdivásárhely közösségét, értékeinek őrzője és gyarapítója” – zárta máltatását Beder Imre.

A kitüntetést Bokor Tibor nyújtotta át, emlékeztetve, hogy a Pro Urbe díj Kézdivásárhely egyik legnagyobb elismerése. Rendszerint olyan személynek adományozzák, akik szakmailag és emberileg az átlagnál jóval többet nyújtanak a város számára.  

Aki nem kérkedik, hanem épít

Az elöljáró azt is megosztotta a népes közönséggel, hogy bár Mucsi Mihályt régóta ismeri, hiszen lányai abban az iskolában jártak, ahol ő iskolaigazgatóként tevékenykedett, de igazából a jó bor szeretete hozta őket össze, „a közös világunk, közös nevezőnk, közös emlékeink eredeztetője”.

Beismerte: élete nagy döntéseinek meghozatalában többnyire a felesége segítette, az ő megérzéseire hagyatkozott (így kerültek Kézdivásárhelyre is), vagy éppen a gondviselés. Például az érettségije után, amikor azon morfondírozott, melyik agrártudományi egyetem mellett tegye le voksát, azért esett a „választása” Jászvásárra, mert a nagyenyedi állomásra az oda tartó vonat futott be hamarabb. Azóta sem bánta meg a döntését…

Dr. Mucsi Mihály sorban Kézdivásárhely tizennegyedik Pro Urbe díjasa, tavaly dr. Borcsa János irodalomkritikus, közíró helytörténész részesült ebben az elismerésben. A kitüntetésre Beder Imre lelkipásztor, Dávid Sándor helyi tanácsos, Hegedűs Ferenc vállalkozó, kultúramecénás és e cikk szerzője jelölte, a városi tanács ellenszavazat nélkül fogadta el.

Fotó: Tuchiluș Alex