Moszkva: a Navalnij-ügy az orosz parlamenti választás megzavarására kitervelt provokáció

Állásfoglalását az orosz diplomáciai tárca arra időzítve tette közzé, hogy pénteken lesz egy éve annak, hogy Navalnij Omszkban életveszélyes állapotban kórházba került, majd a Berlinbe való átszállítása után három nyugati laboratórium is egybehangzóan arra a megállapításra jutott, hogy megmérgezték. Ezt Moszkva valótlan állításnak tartja.

Péntekre várják egyébként az orosz fővárosba Angela Merkel leköszönő német kancellárt.

A moszkvai külügyminisztérium szerint a Navalnij-ügyet legelejéről kezdve "agresszív" külső és belső "propagandakampány" kísérte, amelynek központi eleme az az "alaptalan állítás", hogy az ellenzéki politikust az orosz titkosszolgálatok mérgezték meg. A tárca kifogásolta, hogy Berlin, titkosításra hivatkozva, a mai napig nem tárta a nemzetközi nyilvánosság az üggyel kapcsolatos, "elképesztő gyorsasággal" nyert bizonyítékait, és érdemi válasz nélkül hagyta az orosz főügyészség nyolc információigénylését.

A szerda este kiadott közlemény szerint az Omszkba Navalnijért augusztus 21-re virradó éjjel érkezett repülőgépen egy német állampolgár tartózkodott, akinek foglalkozását a német fél a mai napig titkolja, valamint ott volt "a brit titkosszolgálatokkal kapcsolatban álló" Marija Pevcsih is, akinek jelenlétét Berlin "egyelőre érthetetlen okokból" nem erősítette meg.

Az orosz külügyminisztérium aprólékos jogtechnikai részletekbe bocsátkozó állásfoglalásában "szándékos rosszindulattal" vádolta meg a német diplomáciát és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) titkárságát, azt állítva, hogy "esetenként kafkai vonásokat öltő", összehangolt együttműködés alakult ki közöttük, mert a Navalnij-ügyben egymásra hivatkozva utasították el az orosz fél felvilágosítását és a vele folytatott együttműködést.

Alekszej Navalnij, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legismertebb bírálója, 2020. augusztus 20-án kórházba került Omszkban, miután rosszul lett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. Az omszki mentőkórházból hozzátartozói kérésére Berlinbe szállították. Német, francia és svéd laboratóriumi eredmények szerint Novicsok típusú harci idegmérget találtak a szervezetében. A médiában megjelent az az állítás, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei mérgezték meg, Navalnij pedig személyesen Putyint vádolta meg a merénylet elrendelésével.

Az OPCW október 6-án kiadott nyilvános jelentésében azt írta, vizsgálata "megerősítette", hogy Navalnij vér- és vizeletmintáiban olyan kolinészteráz-gátló anyag biomarkereit találták meg, amelynek szerkezeti jellemzői hasonlóak a vegyifegyver-tilalmi egyezmény függelékébe 2019 novemberében felvett, az 1.A.14 és az 1.A.15 jegyzékhez tartozó méreganyagokéhoz. A konkrét kolinészteráz-gátló azonban a szerződés függelékében nem szerepel.

Moszkva azt állította, hogy a politikus szervezetében Oroszországban még nem volt méreg, és az európai jogsegélyegyezmény alapján többször is vizsgálati eredményeket követelt Berlintől, Párizstól, Stockholmtól és az OPCW-től, de ezeket mindeddig nem kapta meg.

Navalnijt január 17-én Moszkvában őrizetbe vették, amikor hazatért a berlini kórházi és rehabilitációs kezelés után. Február 2-án egy moszkvai bíróság letöltendőre változtatta a Navalnijra az úgynevezett Yves Rocher-ügyben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést. Az ítélet értelmében az ellenzékinek a korábban házi őrizetben eltöltött idő figyelembe vételével a rá kirótt három és fél évből valamivel több mint két és fél évet kell letöltenie.

Alekszej Navalnij őrizetbe vételét követően a politikus által alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) a világhálón közzétett egy, a százmilliós nézettséget meghaladó dokumentumfilmet, amely szerint Vlagyimir Putyin elnök egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett fel magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében. Ezt a Kreml valótlanságnak nevezte.

Egy moszkvai bíróság júniusban szélsőségesnek minősített és betiltott három Navalnijhoz kötődő szervezetet, köztük az FBK-t. Egy ugyanebben az időszakban hatályba lépő törvénymódosítás évekre megfosztotta passzív választójoguktól az ilyen csoportosulások tagjait, akik így nem lehetek jelöltek például a szeptemberi parlamenti választáson sem.

(MTI)