Modern világunk népbetegsége: a kiégés

Egy modernkori népbetegséggel, a kiégéssel (burnout) foglalkozik Dr. Antalka Ágota új könyve. A sepsiszentgyörgyi pszichopedagógus Lettországban (Riga) és Németországban (Berlin) megjelent könyvei után a hazai piacon is bemutatkozik ezzel a leginkább az úgynevezett segítő szakmákat, pedagógusokat, szociális munkásokat, egészségügyi dolgozókat, lelkészeket érintő, modernkori népbetegséget leíró könyvével. A hivatalos bemutatóra holnap este kerül sor a sepsiszentgyörgyi Köntés kávézóban.

A laikusok számára „lefordított” könyv, amely premierben foglalkozik Romániában magyar nyelvterületen ezzel a témával, körüljárja az elsőként a német születésű, amerikai klinikai pszichiáter, Herbert Freudenberger által meghatározott burnout-szindróma kiváltó okait, tüneteit, a megelőzés és a kezelés lehetőségeit.
– Manapság teljesen másképp kezdtük értelmezni az időt, mint korábban. Reggeltől estig rohanunk, túl sok elvárás nehezedik ránk, minden területen meg akarunk felelni, mind magánéletünkben, mind szakmai kiteljesülésünkben. Túlvállalt szerepeink mellett belehajszoljuk magunkat a társadalom által elvárt magasra kitűzött célok elérésébe, s közben elfelejtettünk meg-megállni, odafigyelni az igazán fontos dolgokra, a belső szükségleteinkre, vagy éppen leülni a másikkal beszélgetni, anélkül, hogy folyton az órát lesnénk. Így aztán nem meglepő, hogy egyszer csak úgy érezzük, elég volt, elfáradtam – mondja a szerző, aki hozzáteszi: elsősorban szellemi fáradságról van szó, amit – a fizikai fáradságtól eltérően – nem lehet egy jó alvással kiheverni, már csak azért sem, mert ennek egyik jellemzője éppen az, hogy felborul a pihenési rendszer. A kiégés-szindrómában érintetteknél a zavarok mentális, érzelmi és fizikai területen egyaránt jelentkezhetnek – magyarázza dr. Antalka Ágota.

Kik érintettek?
Elsősorban a segítő szakmákban dolgozók érintettek: orvosok, tanárok, lelkészek, szociális munkások, de elfoglalt üzletembereknél is egyre gyakoribb.

Milyen kiváltó okai lehetnek?
Amikor többet vállalunk annál, mint amennyit mentálisan, egészségileg el tudunk viselni, amikor nem figyelünk oda azokra a jelekre, amiket a szervezetünk ad, amikor a saját magunkban való rendrakás helyett csak a külvilág elvárásaira figyelünk oda.

Milyen tünetei vannak?
Testi tünetek: gyomorfájás, fejfájás, evés- és alvászavar; pszichés tünetek: figyelemzavar, koncentrációhiány, elszemélytelenedés, amikor ignoráljuk mások társaságát stb.

Kezelési lehetőségek:
Környezetváltás, passzív vagy aktív pihenés, sport, lehetőleg szabadság: telefon, internet és televízió nélkül. Ez csak akkor hatékony, ha legalább egyhetes periódusra kiterjed, de szakmailag hosszabb időintervallum javasolt. A román jogrendszer előírása, hogy egy évben legalább 21 szabadságnap jár, amiből legkevesebb tíz megszakítás nélkül – mondja dr. Antalka Ágota. Hozzáteszi: a kutatások azt mutatják, hogy a stabil magánéleti háttér csökkenti a kiégés kockázatát – ezt akár a megelőzés egyik alapjának is lehet tekinteni.

A kötet a burnout-szindróma 12 lépcsős folyamatát határozza meg, és számos saját kutatáson alapszik. Ezek közé tartozik a háromszéki pedagógusok körében végzett átfogó felmérés, amely szerint négy középiskolai tanár közül három a kiégés valamilyen fázisában érintett.
A kiadvány egy hivatalosan akkreditált tesztet is tartalmaz, amellyel mindenki öndiagnózist készíthet, felmérheti és kiértékelheti saját érintettségét.
A könyvet holnap este hat órakor dr. Székely Zsolt egyetemi tanár mutatja be a Köntés kávézóban.