Mit tudunk a majomhimlőről?

– Vannak, akik máris újabb pandémiát vizionálnak, mit lehet tudni jelenleg a majomhimlőről?
– A majomhimlő (MPX) egy DNS-vírus, ezért nem mutálódik olyan fürgén, mint az RNS-vírusok. Ne számítsunk párhavonta létrejövő új variánsokra még akkor sem, ha végül sikerül megvetnie a lábát Európában. A genetikai anyaga viszont jóval nagyobb, mint az RNS-vírusoké, ezért más stratégiái vannak a túléléshez, ill. a fertőzőképességének növeléséhez. Egyelőre kevés genetikai adat áll rendelkezésre, de ezek az adatok azt sugallják, hogy az eddig ismert MPX-hez képest jó pár változás van a mostani járványt okozó vírus DNS-ében, méghozzá olyan helyeken, ami más vírusoknál a fertőzőképességet növeli.

– Hogyan lehet mégis védekezni ellene, illetve kik azok, akik eleve védettnek számítanak?
– Van ellene oltás, méghozzá olyan, ami a fertőzés után beadva is hatékony. Sőt, antivirális gyógyszer is létezik, amivel lehet csökkenteni a tünetek súlyosságát. Aki azonban 45–50 évnél idősebb, minden bizonnyal védett az MPX-szel szemben, mert kapott oltást feketehimlő ellen. A feketehimlő vírusa és az MPX rokon vírusok. Mivel az oltáskampányt abbahagyták, a lakosság egyre nagyobb hányadának semmilyen védettsége nincs a majomhimlő vírusával szemben.

– Miért majomhimlő a betegség neve?
– A majomhimlővírusnak a majmokhoz csak annyi köze van, hogy egy főemlősből mutatták ki először. Az MPX vírus állati rezervoárja nem ismert, de azt feltételezik, hogy a rágcsálók körében terjed észrevétlenül, és onnan ugrik át néha-néha az emberre. Azonban, ha már át tud ugrani az emberre, és emberről emberre is tud terjedni, akkor bizony oda kell rá figyelni. A jelenlegi járványgócok létrejötte több együttes esemény kombinációjának tudható be, és azért tudott olyan sok országban szétterjedni, mert épp egy olyan közegbe került be, amelynek a tagjai szexuálisan igen aktívak, mobilisak, és egyáltalán nem mondhatók monogámnak. Az MPX főleg testkontaktus útján terjed. Ugyanez a csoport felénk igen marginalizált, és ennek az lesz a szomorú velejárója, hogy ha véletlenül valaki behurcolja a vírust a környékre, a megbélyegzéstől félve csak későn megy orvoshoz, így növelve az esélyét annak, hogy továbbadja családtagjainak, munkatársainak.

– Hosszú távon milyen végkifejlete lehet a vírus terjedésének?
– Minél több személy megfertőződik, annál nagyobb az esélye, hogy visszakerül abba az állatfajba, ahol szépen csendesen tovább tud terjedni, és ezzel endemikussá válhat Európában. Például afrikai mezei egér helyett csernátoni mezei egérbe. Egyelőre minden adat arra mutat, hogy kevés az esélye egy nagyszabású világjárvány kialakulásának, ezzel együtt gondos kontaktuskutatással és korai diagnózissal kézben kell tartani a mostani járványt, mielőtt a vírusnak lenne esélye itteni állatokra visszaugrálni. <<