Miért szeretjük jobban a készpénzt?

A PayPoint Románia által készített tanulmány visszaigazolja a mindennapi tapasztalatokat, hogy sokan havonta egyszer használják bankkártyájukat, amikor kiveszik a fizetést, nyugdíjat vagy egyéb jövedelmeket, majd a készpénz birtokában fizetik a közköltség-számlákat, vagy költekeznek a boltokban. A piackutatás szerint a hazai lakosság több mint fele fizeti készpénzzel a víz, gáz, telefon vagy villanyszámlákat és az adókat, mert ezt a módszert tartja a legbiztonságosabbnak.

A felmérés szerint tízből hét romániai lakos azon túl, hogy készpénzzel fizet, elsősorban személyesen szereti törleszteni számláit. A PayPoint ügyfelei közül legtöbben (90 százalék) a villanyszámlát fizetik online rendszerben, a telekommunikációs szolgáltatások 84 százalékát-, a vizet és a gázt 50 százalékban törlesztik utalással. Romániában a legkevésbé népszerű fizetési módszer a bankautomatákon keresztül történő utalás, mindössze a lakosság húsz százaléka él ezzel a lehetőséggel.

A napokban nyilvánosságra hozott tanulmány – amely során ezeröt, 18 és 65 év közti személyt kérdeztek vidéken és városon – szerint a megkérdezettek 20 százaléka egy összegben kiveszi a fizetését a bankkártyáról, majd készpénzzel fizet, a megkérdezettek 49 százaléka csak a fizetése egy részét veszi ki készpénzben, csupán 27 százalék fizet kizárólag bankkártyával, és 5 százalék azok aránya, akik nem bankkártyára kapják fizetésüket. A lakosság többsége biztonsági szempontokat vesz figyelembe, amikor a banki tranzakció ellenében a készpénzfizetést részesíti előnyben.

A készpénzfizetés elsősorban az idősebb generációra jellemző, ahol a megszokás hatalma érvényesül, ezért sokan havonta egyszer használják bankkártyájukat, amikor beérkező jövedelmüket egy összegben kiveszik, magyarázta Bordás Attila. A sepsiszentgyörgyi pénzügyi szakértő szerint az idősebb generáció bizalmatlanságát a banki tranzakciók iránt táplálják egyrészt a kilencvenes években tapasztalt hatalmas inflációk, de sokakban él még a kelet-európai pénzbeváltások veszteségeinek traumája, bár ilyenre hetven éve nem volt példa. 

A fiatal generáció már rugalmasabb, és bátrabban használja a bankkártyát, mondta Bordás Attila, aki szerint a bizalom építéséért a bankok vagy pénzintézetek is tehetnének többet széles körű tájékoztató kampánnyal, például arról, hogy Európai Uniós szabályok értelmében a bankszámlán elhelyezett pénzek százezer eurós keretig védettek, és bármi történik, ebben a keretben az ügyfél kárpótlásra jogosult.

A generációs jellemzőkön túl a szürke-fekete gazdaság vagy a háztáji gazdálkodás is hozzájárul a készpénzhasználathoz, mondta Bordás Attila, aki rámutatott: a banki utalások teljes mértékben lekövethetők és adózandók, ezért egyetlen európai országban sem sikerült megvalósítani, hogy a készpénz kikerüljön a forgalomból. Románia viszont e tekintetben is utolsó helyen áll az unióban, hiszen a lakosság 30-40 százalékának még banki folyószámlája sincs.

A sepsiszentgyörgyi szakértő rámutatott: mivel a családok többségénél a bevételek 80 százaléka folyó költségekre megy el, nem indokolt, hogy bankszámlán maradjon a pénzük. Esetenként azért is szükség van készpénzre, mert egyes ágazatokban – építkezés, turizmus – még működik a szürke-fekete gazdaság, vagyis ha a szolgáltató nem ad számlát, készpénzben kell fizetni. Ugyanakkor vidéken él a háztáji gazdálkodás, vagyis ha a házi disznó-, szárnyas-, bárány-, marhahúst, kenyeret, tejet, zöldséget, gyümölcsöt számla nélkül vásároljuk, ahhoz készpénz szükséges, mutatott rá a pénzügyi szakértő.