Miért ennyire pusztítóak az árvizek Európában?

"Az alacsony hőmérsékletek miatt négy napon keresztül páradús légtömegek rekedtek magasan a régió fölött" - magyarázta Jean Jouzel klimatológus, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) korábbi alelnöke.

A Német Meteorológiai Szolgálat adatai szerint július 14-15-én 100 és 150 milliméter közötti csapadék hullott le, ekkora csapadékmennyiséget általában két hónap alatt jegyeznek.

Európában korábban többször is voltak komoly károkat okozó árvizek, ám az e heti áradások "mind a vízmennyiség, mind a lezajlásuk hevessége tekintetében rendkívüliek voltak" - állapította meg Kai Schroeter német hidrológus.

Sok európai politikus a globális felmelegedést okolta a történtekért, az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobboldali párt viszont azzal vádolta őket, hogy eszközként használják fel az árvizeket a környezetvédelmi kérdések napirenden tartásához.

"Egyelőre nem mondhatjuk teljes bizonyossággal, hogy ezek az árvizek összefüggenek a globális felmelegedéssel, de a globális felmelegedés elősegíti az ilyen jelenségek előfordulását" - jelentette ki Schroeter.

A szakember magyarázata szerint a klímaváltozások nyomán a Föld hőmérséklete folyamatosan nő, ezért több víz párolog el, ami nagyobb tömegű párát juttat az atmoszférába, növelve a bőséges esőzések kockázatát.

Leginkább a kisebb, illetve árvízvédelmi művek nélküli folyók léptek ki a medrükből az esőzések nyomán, és a mellettük lévő területek voltak a legérintettebbek.

"A Rajna rendszeresen kiönt, ezért a folyam melletti városok árvízvédelmi gátakat építettek, eltérően a kisebb folyók melletti városoktól és falvaktól" - magyarázta Armin Laschet, az árvizek által erősen sújtott Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormányfője.

"A lassú folyású, hosszabb folyók vízszintje lassabban növekszik, így több idő van a védekezésre" - mondta Schroeter.

Németországban a helyhatóságokat keményen bírálták, amiért nem menekítették ki időben a lakosságot.

"Voltak ugyan árvízriadók, de ezeket nem vették komolyan, és az árvízvédelmi intézkedések nem voltak megfelelőek" - nyilatkozta Hannah Cloke, a nagy-britanniai Reading Egyetem hidrológia professzora.

"Néhány áldozat alábecsülte a veszélyt, és nem tartott be két alapvető szabályt a nagy esőzések idején: először is kerülje a pincéket, ahol a víz behatol. Másodszor pedig azonnal kapcsolja ki az áramot" - mondta Armin Schuster, a természeti katasztrófákra szakosodott állami ügynökség (BKK) elnöke.

Egyes szakemberek a hiányos várostervezés és az Európa sűrűn lakott iparvidékein megnövekedett cementmennyiség veszélyeire hívták fel a figyelmet. Az érintett régiókra az elmúlt hetekben szokatlanul nagy mennyiségű csapadék hullott, a talaj telítődött, és nem tudta felszívni a vizet. Ha a talajt egy mesterséges réteggel fedik le, mint amilyen a cement, akkor kevesebb vizet képes felszívni, ami növeli az árvízveszélyt.

"Az urbanizációnak szerepe volt abban, ami történt. Vajon negyven évvel ezelőtt is ilyen lesújtó lett volna az áldozatok mérlege?" - tette fel a kérdést Jouzel.

(Agerpres)