
A karácsony egyik, ha nem a legismertebb modern kori szimbóluma a fenyő, melyet rendszerint izzókkal, csillagszórókkal, szaloncukrokkal, gömbökkel, csillagokkal és egyéb dekorációkkal díszítenek.
2018. december 25., 14:452018. december 25., 14:45
Mint sok más keresztény hagyomány, úgy a karácsonyfa-állítás is pogány gyökerekkel rendelkezik − írja a History.com. Az örökzöldek ősidők óta fontosak az emberek számára, hiszen a fagyos és szürke téli hónapok során is élőnek tűnnek. Azokat a növényeket jelképezték, amik tavasszal új erőre kapnak. Már az ókori Egyiptomban is pálmaágak kihelyezésével ünnepelték Ré napisten felépülését a téli napfordulókor.
A középkorban egyes országokban az örökzöldekhez varázslatos tulajdonságokat társítottak: úgy hitték, képesek távol tartani a boszorkányokat, a betegségeket és a rossz szellemeket. Idővel az efféle növényeknek egyre több szerep jutott a keresztény kultúrkörben is: karácsonykor a fa az Édenkert fáinak egyik szimbóluma volt, a növényre pedig almákat helyeztek, amik a tiltott gyümölcsöt jelképezték.
A karácsony és a fenyőfaállítás csak a 15. század végén kapcsolódott össze, a német keresztények ekkor kezdték el feldíszíteni az otthonaikban található fákat. A hagyomány szerint Luther Márton volt az, aki először helyezett gyertyákat az örökzöldre.
A reformáció és a német diaszpóra terjedésével a faállítás szokása egyre több területen jelent meg, az új-világi telepesek még Amerikába is magukkal vitték karácsonyfáikat. Bár a szokás bizonyos közösségekben egyre népszerűbbé vált, sokan továbbra is pogány hagyományokat véltek felfedezni a feldíszített fákban.
Egészen a 19. századig kellett várni, hogy a karácsonyfák a keresztény világ nagy részét meghódítsák.
A karácsonyfák elfogadásában nagy szerepet játszott, hogy a nemesek, illetve az uralkodói családok a korszakban Európa-szerte egyre több régióban kezdtek el feldíszített fákat állítani az ünnepek alatt. A 20. századra már az utcai karácsonyfák is megjelentek, napjainkra pedig valóságos iparág épült a fenyők, illetve a díszek árusítására.
(24.hu)
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!