Mi a „nyelvi kisebbség”?

Újból megszavazta a parlament alsóháza az RMDSZ törvénytervezetét, amelynek értelmében ezentúl csak akkor szüntethetnek meg, vagy szervezhetnek át kisebbségek nyelvén működő osztályokat, amennyiben az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával együttműködő kisebbségi tanács, vagy az adott kisebbséget a parlamentben képviselő szervezet a beleegyezését adta.

A tervezetet azt követően szövegezték meg, hogy Klaus Johannis államfő kérte a tanügyi törvényt módosító egyik jogszabály újbóli megfontolását, arra hivatkozva, hogy az bevezet egy új fogalmat, a „nyelvi kisebbség” terminust, ennek jelentését azonban sem az eredeti törvény, sem a kihirdetésre küldött jogszabály nem határozta meg. Az államfő ezért javasolta a nyelvi kisebbség fogalmának pontos definícióját.

Az alsóházi vitán a Nemzeti Liberális Párt képviseletében Florica Cherecheş bejelentette, frakciója tartózkodni fog a szavazáskor, mert „az RMDSZ javaslatára oly módon változtatnak a törvényen, hogy a nemzeti kisebbségekben azt az illúziót keltsék, miszerint négyévente valaki odafigyel rájuk, holott tulajdonképpen egy nagy diszkriminációt vezet be a törvény”. „Ezek a módosítások nem tesznek jót a tanulóknak” – vélekedett a PNL képviselője. A Népi Mozgalom Párt képviselője, Marius Paşcan közölte, hogy a javaslat ellen fog szavazni pártbéli kollégáival együtt, mert az súlyosan diszkriminálja a román diákokat. A Mentsétek meg Romániát Szövetség törvényhozója, Lavinia Cozma azt mondta, az USR is tartózkodni fog a voksoláskor, mert „az RMDSZ-nek az a rossz szokása, hogy minden tervezethez hozzátesz egy módosítást, amelynek semmi köze az eredeti elképzeléshez”.

Szabó Ödön, az RMDSZ oktatásügyekért felelős képviselőházi szakpolitikusa elmondta, a törvénymódosítást most újból elsőházként tárgyalta a képviselőház, módosították az államelnök által kifogásolt cikkelyeket, és ezt követően kerül a végső döntést meghozó szenátusi plénum elé a módosítás. A törvény szükségessége kapcsán a szakpolitikus kifejtette, hogy többször szembesültek azzal az állapottal, hogy bár törvényesen működtek a magyar tannyelvű osztályok, mégis a szaktárca vagy a helyi önkormányzat úgy döntött, hogy átszervezi, vagy megszünteti azokat. Amennyiben a szenátus plénuma újból megszavazza a tervezetet, ez törvényes garanciát jelent majd a létszám alatti kisebbségi osztályok működésére.