Megvalósult „reform”

Még a legmerészebb újítók sem gondolták volna, hogy ilyen rövid idő alatt megvalósul, életre kap a régóta dédelgetett álomként kezelt oktatási reform. Ahhoz kétség nem fér, ez is teljesen felkészületlenül ért mindenkit, mint annyi minden, aminek az elmúlt évtizedek során szenvedő alanyai voltak tanulók, szülők, pedagógusok egyaránt. Annyi kísérletezés, próbálkozás, javaslat, eget rengető kinyilatkoztatás talán egyetlen más területen sem történt, hangzott el, mint az oktatással kapcsolatosan. Akik viszont józanul tudnak mérlegelni, azok a megmondhatói, hogy ahány kezdeményezés született, ahány miniszteri erőfeszítés – ha egyáltalán volt ilyen – körvonalazódott, nem volt több üres, felesleges szócséplésnél, füstbe ment tervnél, hirtelen elillanó kísérletecskénél. Most aztán szembesülnünk kellett ezzel a mostoha helyzettel, amely nem várt nehézségekkel, de ugyanakkor régóta vágyott lehetőségekkel is meglepett.

Nem volt olyan tanév, amely nyugodt légkörben indulhatott volna. Nem volt olyan iskolai év, amelyet nyugodtan be lehetett volna zárni. Mindig várnunk kellett valamire, s itt nem csupán a tankönyvekről és tanmenetről van szó, hanem arról a légkörről, amely örömet, megelégedést, az elvégzett éves munka eredményezte elégtételt hozta volna el, az új tanév kezdetének sikert előlegező pillanatait éreztük volna, éreznénk át. Mindenki jogosan örül annak, hogy a jelen állapotok kiváltotta számítógépes oktatás és tanulás valamit pótolhat az elmaradt tanórák okozta károk csökkentésében. Ám mi van azokkal, akiknek sem gép, sem világhálós kapcsolat nem segít? Mert nincs! Egyszerűen nincs! Lehet azért sincs, mert az évekkel ezelőtt ellopott, iskolák számítógéppel való felszerelésére kisajtolt összegekből valakik meggazdagodtak. Tudjuk, hogy kétszeres, lehet, többszörös áron jutottak a tanulók elé azok az eszközök, amelyekkel már akkor meg lehetett volna némileg „reformálni” az oktatást. És hány ilyen „álreform” tette sekélyesebbé a tanmenetet!

Egy dologra még figyelmeztette a mai, szinte kezelhetetlen állapot főleg a szülőket (s lehet, a tanulókat is): a sokszor elítélt, megalázott, szinte ellenségként kezelt pedagógusok nélkül nagyon nehéz, nem is lehet boldogulni!