Megszerettetni a szakmát

„Aki abban tévhitben él, hogy a szakács egy nyugis mesterség, azt el kellene ide hozni” – morogta a foga között Kiss Bence, a szervező Művészeti és Népiskola sajtósa, amikor beléptünk a versenynek helyet adó Berde Árón Szakközépiskola modern konyhájába. Mint a méhkasba, olyan nyüzsgés volt, több mint húsz szakács és cukrász végezte a dolgát úgy, hogy percekig fel sem pillantott a munkájából. A teremben a pincérek az utolsó simításokat végezték a gyönyörűen feldíszített asztaloknál, a „tanvendégek” már az ajtó előtt várakoztak.

A hat benevezett csapat (Kőrösi Csoma Sándor – Kovászna, Constantin Brâncuşi Sepsiszentgyörgy, Johannes Kájoni – Csíkszereda, Tivai Nagy Imre – Csíkszentmárton, Berde Áron – Sepsiszentgyörgy, Kós Károly – Székelyudvarhely) három menüből és desszertből választhatta ki a neki jobban tetszőt. A legnépszerűbb menü (öt csapat ezt választotta) előétele mogyoróval töltött ca­mem­bert körtés jégsalátával, a leves paradicsomos káposzta sertéshasalja szalonnával, a főétel pedig sertésbélszín steak, rántott rizottógolyós sültkápiakrémmel. Minden csapat két szakácsból, egy cukrászból és két pincérből állt, ennek megfelelően volt külön szakács-, cukrász- és pincérzsűri.

A felszolgálás hat asztalnál történt. A zsűri árgus szemekkel figyelte a pincérek minden mozdulatát, hogy beszél-e a vendéghez, megvan-e a szemkontaktus, reagál-e minden mozdulatára, hogy a felszolgálás „tükörben” történjen az asztal két oldalán, hogy a pezsgőt közelről töltsék, de az üveg ne koccanjon a pohárhoz, de lepontozták azt is, ha a farzsebből kilógott a pincér mobiltelefonja.

– Voltak hibák, nyilván, de a két évvel ezelőtti állapotokhoz képest zongorázni lehet a minőségi különbséget. Óriási fejlődés tapasztalható, az egész verseny alatt egyetlen alaphibát sem követtek el résztvevők, és ez nagy dolog. A megjelenés, ahogy fel vannak öltözve, ékszerek és felesleges dekorációk nélkül, ahogyan mozognak, a mosolygós szemek, klasszisokkal jobb, mint 2016-ban – értékelt Mayer Gyula, a veszprémi SÉF Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola irányítója.

Gáj Nándor, a Művészeti és Népiskola igazgatója szerint, aki ezen a versenyen el mert indulni, az már „valaki”. Mikóczy Zoltán, a Schnitta Egyesület alelnöke azt emelte ki, hogy egy verseny „mindig jó alkalom, hogy tanuljunk egymástól”, Kovács Gábor Áron, a szakácsszűri vezetője pedig arra biztatta a résztvevőket, hogy „bátran és kreatívan” dolgozzanak.

Az összpontszám alapján, akárcsak két évvel ezelőtt, a Berde Áron csapata nyerte a versenyt, Székelyudvarhely és Csíkszentmárton előtt. A zsűri az első három csapat tagjaiból álló „székelyföldi válogatottat” küld az országos döntőre. A Sógor Csaba európai parlamenti képviselő által felajánlott, kétnapos brüsszeli, „sok vendéglő-, cukrászda- és kocsmalátogatást magába foglaló” tanulmányutat a kovásznai pincér, Hajdó Nándor és a csíkszeredai szakács, Ferencz András nyerte.

Fejér Anikó, a győztes csapat felkészítő tanára „óriási lehetőségnek” nevezte, hogy ilyen színvonalú verseny döntőjén vehetnek részt, ahol ugyan egyelőre nincs esélyük győzni, de legalább látják, hogy „merre van az előre”.

– Az a cél, hogy megszerettessük ezeket a szakmákat, mert ezek szép és pénzes szakmák, amiből itthon is jól eltarthatja a családját, s akkor hátha nem azon gondolkodik, hogy elmegy – mondta Berszány Tibor, a verseny nagyvonalú támogatója, aki azt szorgalmazza, hogy „ne várjuk, hogy máshonnan jöjjenek”, hanem itthon, egymás között is legyenek vetélkedők, mert „abból csak tanulni lehet”.

A döntőre, amelyen a hét magyarországi régió győztese mellett részt vesz egy felvidéki és egy székelyföldi csapat, 2019. március 20–22. között kerül sor Szolnokon.