Meggyújtották a határt

A nagy távolság ellenére már az országútról látszott, hogy a határ lángol, a sötétben a tűz még nagyobbnak és félelmetesebbnek tűnt, mint az utólag készült felmérésből kiderült. Tolvaj Marius, a Kovászna megyei sürgősségi felügyelőség szóvivője tegnap érdeklődésünkre elmondta: a riasztás után a kézdivásárhelyi tűzoltóság egy járműve szállt ki a helyszínre eloltani a tüzet, kiderült, hogy mint-egy másfél hektár terület vált a lángok martalékává. Ez a pénteki terepszemlénk során jóval nagyobbnak tűnt, úgy látszott, hogy a lángok az egész határt átérik Szászfalu és Nyujtód között. A szóvivő elmondta: az üggyel a rendőrség foglalkozik, megpróbálják kideríteni, hogy ki volt a gyújtogató.

A Kovászna Megyei Mihai Viteazul Vészhelyzeti Felügyelőség sajtóközleménye szerint az elmúlt pénteken néhány óra leforgása alatt a hivatásos tűzoltóknak és önkéntes csapatoknak Kézdivásárhely és Barót város, valamint Maksa és Bereck község területén, illetve övezetében kellett beavatkozniuk tarlóégetés miatt. Év elejétől csaknem kéttucatnyi ilyen eset történt Háromszéken. Jelentős károk keletkeztek, a hivatásos és önkéntes tűzoltók munkáját olykor az erős szél is nehezítette, akadályozta. A felügyelőség és a katonai tűzoltóság figyelmezteti a lakosságot, hogy a tarlók, legelők aljnövényzetének leégetése szigorúan tilos, kivételt képeznek az olyan helyzetek, amikor kártevők, növénybetegségek elleni védekezésképpen történik a „leperzselés”, ez azonban a tűzoltóság és környezetvédelmi hatóság engedélyével és felügyeletével történhet.

A gazdálkodók, területtulajdonosok – jogi vagy magánszemélyek – csakis előzetes bejelentés után, a körzeti polgármesteri hivatal, a területi tűzoltó-parancsnokság és a környezetvédelmi hivatal jóváhagyásával égethetik el a termőföldeken, legelőkön stb. összegyűjtött kórókat, faleveleket, száraz aljnövényzetet. A kérvényezés után az illetékesek megvizsgálják, hogy a tervezett égetés helyszínén fennállhat-e a tűz elterjedésének a veszélye.

A háromszéki katonai tűzoltóság közleménye ismerteti a területek takarításából származó száraz növényi maradványok elégetésének alapvető szabályait: az időpontot úgy kell megválasztani, hogy ne legyen erős szél; a száraz kórókat, gallyakat, faleveleket stb. inkább több kisebb halomba kell összerakni, hogy meggyújtás utáni vészhelyzetben (erős szél, futótűz beindulása) könnyen lehessen oltani a lángokat; az égetés csakis olyan helyeken történhet, ahol nem áll fenn annak a veszélye, hogy a tűz átterjedhet erdős részekre, gázvezetékekre, töltőállomások területére, épületekre, létesítményekre, gyúlékony anyagi javakra stb.; - a meggyújtandó növényhalmok körül a terepet 5 méteres körzetben meg kell takarítani, hogy futótűz lehetőleg ne keletkezhessen; az égetés történjen napvilágnál, ne az esti, éjszakai órákban; legyenek előkészítve a gyors tűzoltáshoz szükséges eszközök, szerszámok; a tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, ettől még lehet a közelben (telken, termőföldön) más munkálatokat, tevékenységet is végezni; amikor az égetést végző személy vagy személyek elhagyni készülnek a helyszínt, előzőleg győződjenek meg arról, hogy a maradék hamuban nem maradt izzó parázs, ami később tüzet okozhat; tilos úgy befejezni az égetést, hogy (például sietség miatt) földet szórnak a tűzhelyre, parázsra, hamura!

A tűzoltóság felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a fent vázolt rendszabályok egészének vagy egy részének a semmibevétele, az óvintézkedésekkel szembeni közömbösség és felelőtlenség 1000 lejtől 2500 lejig terjedő pénzbírságot, súlyosabb károkozás vagy veszélyeztetés esetén bűnvádi eljárást vonhat maga után, a 2007. évi 537-es törvény előírásainak alapján.

Bartos Lóránt, Botos László